2022-ben mindezek mellett olyan helyeken kezdtük el keresni a hamvas rétihéjákat, ahova az elmúlt évtizedek alatt nem sikerült eljutnunk, hogy az ott feltételezhetően létező kisebb vagy akár nagyobb hamvas rétihéja populációkról többet tudjunk meg. 

Az MME felmérői hálózatának és számos nemzeti park igazgatósági vagy más adatgyűjtő felületnek hála ma már azt érezhetjük, hogy sokat tudunk a madarak hazai elterjedéséről, állományaik nagyságáról. Azonban ez nem minden fajra egyaránt igaz. Számos olyan kisebb térség létezik, amelyről keveset tudunk egy-egy ritkább vagy nehezebben felderíthető, észlelhető madárfajjal kapcsolatban. A hamvas rétihéjára is igaz, hogy egyelőre csak a már eddig is ismert elterjedési foltjaikat vizsgáltuk alaposabban és néha azokat sem teljes körűen. Ahhoz, hogy egy ritkább madárfaj védelmi stratégiáját megalapozhassuk, szükségünk van a faj által kedvelt, jól bevált vagy akár a számukra nem megfelelő élőhelyek, térségek megismerésére, meghatározására is. 

 Öreg tojó hamvas rétihéja.

A gyík gyakori zsákmány a fészkelőpároknál. (fotó: Hencz Péter)

Madarászként mindig izgalmas másik országokba, vagy földrészekre utazni, hogy új élmények érjenek. Néhányunk számára azonban szintén élményt (és talán kevesebb károsanyag kibocsájtást) jelent egy-egy korábban még fel nem mért, fel nem térképezett hazai térség megismerése. Idén a már minden évben felmért Marcal-medence, Felső Kiskunság és más kisebb terület mellett így most a Rába-völgy, Rábaköz és a Mosoni sík, valamint a Nagy-Berek és a Bihari-sík élőhelyeire is eljutottunk, hogy fészkelő hamvas rétihéjákat keressünk. 

Hogyan lehetséges, hogy a fenti területek fehér foltok, ha ott is van terepi madarász? Természetesen sok jó madarász járja az országot, azonban tapasztalatunk szerint a hamvas rétihéja költési időben meglehetősen észrevétlen maradhat. Akár 20 km-re is eltávolodhat a vadászó hím, miközben a tojó a sűrű növényzet takarásában kotlik. Egy-egy szerencsés megfigyelés alkalmával azonban kulcsinformációkat nyerhetünk viselkedésük elemzésével  ha tudni szeretnék azt, hogy kóborló, vonuló vagy már fészket foglaló egyedekkel találkoztunk. A tapasztalatok, ismeretek átadása nagyban segítheti azt, hogy egyre többen figyeljék és értsék is a hamvas rétihéjákat a hazai terepi madarászok közül.

Emiatt júniusban terepi bemutatót tartottunk 14 érdeklődő vasi és győr-moson-sopron megyei madarásznak. Egy vas megyei pár költésének ellenőrzését végeztük el közösen, természetesen megfelelő távolságból. A rétihéjákon kívül számos barna- és vörös kányát, darázsölyvet is megfigyeltünk. A találkozó után a felmérők saját működési területükön önállóan keresték tovább a hamvas rétihéjákat.  A Rába-völgy további területén a vasi madarászok végezték a felmérést, itt a 2021-es évvel ellentétben idén nem került elő biztos költőpár. 

A hamvas rétihéjához hasonló fajok ismertetése

könyv alapján (fotó: Orbán Attila)

A terepi bemutatón szerencsére a hamvas rétihéják is megjelentek,

volt tehát látnivaló (fotó: Orbán Attila)

"Expedíciók" 

A Bihari-síkon csoportosan, 16 fő részvételével végeztük el egy nagyobb térség (277,880 km²) felmérését. Itt korábban is ismertek voltak fészkelések de szerettük volna megtudni, hogy milyen sűrűségben költenek párok az általunk arra érdemesnek vélt élőhelyeken. Sikerült ismeretlen kerecsensólyom és túzok költéseket is találnunk, de az igazi elégedettséget a tíz pár hamvas rétihéja megtalálása jelentette számunkra. Komádi térségében egy sásos élőhelyfoltban egy közút közvetlen közelében fészkelő pár mellett két másik párt is megtaláltunk, melyek egy gabonatáblában egymás közelében építettek fészket. Ahogy minden esetben, itt is értesítettük a felmérésben közreműködő nemzeti park igazgatóság, a HNPI munkatársait. Szerencsére az aratás előtt meg tudták védeni a fészkeket fémhálóból készült kerítésekkel. Itt további két pár még utólag, az aratás közben is előkerült. Ez az eset is mutatja, hogy mennyire jól rejtőzhetnek a hamvas rétihéják akár forgalmasabb helyek közelében is. 

Összesen 12 biztos és 5 valószínű fészkelő hamvas rétihéja párt találtunk az említett felméréseken. Az adatokat a Turdus applikáción rögzítettük. Így a fészkelő párok észlelésén túl az olyan helyszínek, ahol a megfigyelések alatt nem észleltük a fajt, tovább javíthatják majd az elterjedési térkép pontoságát. 

Köszönjük a felmérők munkáját!

Hamvas rétihéja fiókák gabonában épült fészekben a Bihari-síkon (Fotó: Gebei Lóránt) 

 

Bihari-sík felmérés résztvevői (fotó: Turny Zoltán) 

 
Akkor még azt hittük, hogy csak egy-két párt rejt a gabona a négy helyett (fotó: Turny Zoltán) 

Köszönjük felmérőink munkáját: Balogh Gábor, Császár Zsolt, Gebei Lóránt, Hencz Petya, Juhász Benedek, Lénárt Dávid, Kaufman Gábor, K. Szabó Attila, Kun Zoltán, Papp Gábor, Paráda Zsolt, Seres Nándor, Szentesi Attila, Tóth Imre, Vig Zsófia, Győrig Előd, Kozma László, Stinner Bálint, Bodics Dániel, Vig Tibor, Vigné Priznicz Tünde, Selyem Tamás, Selyem Bálint, Selyem Dóra, Nagy Ildikó, Kaposvári Marcell, Orbán Attila, Borbás Katalin, Bodor Ádám, Tóth Kornél, Harsányi Krisztián, Tóth Mihály, Somogyi Csaba, Takács Árpád, Horváth Júlia, Góczán Éva, Kutschi Péter

Turny Zoltán

Hamvas rétihéja fajmegőrzési koordinátor

MME Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport

A 14 partner, köztük a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület együttműködésével, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásával futó integrált projekt célja a pannon gyepek és a kapcsolódó élőhelyek, a gyepekhez kötődő természeti értékek hosszú távú megőrzése, természetvédelmi helyzetének javítása.  A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.