A törvényhozó nyilvánvaló célja volt a világszerte felbukkanó Batrachochytrium salamandrivorans nevű kórokozó terjedésének meggátolása. Ez a rajzóspórás gomba a jelenlegi ismereteink szerint, hasonlóan a békákat pusztító rokonához, a B. dendrobatidishez, a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el olyan helyekre, ahol eddig nem volt fellelhető.

A B. dendrobatidist (Bd) az 1990-es évek végén írták le, és hamar összefüggésbe hozták azon rejtélyes békapusztulásokkal, melyek nemegyszer érintetlen, védett területeken játszódtak le. Ismert és szomorú történet a gyönyörű színezetű aranyvarangy gyors kihalása Costa Ricában. A gomba szerepet játszhatott sok trópusi kétéltűfaj teljes eltűnésében, mások megritkulásában vagy lokális kipusztulásában. Közép- és Dél-Amerika mellett jelentős problémákat okozott Európa egyes részein, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. Úgy tűnik, a Bd világszerte sokfelé előfordult korábban is, ám különböző törzsei eltérő virulenciát mutattak. Egy igen veszedelmes gombatörzs világszintű széthurcolásában jelentős szerepet játszhatott a békákkal folytatott kereskedelem: több békafajt (pl. karmosbéka) exportálnak jelenleg is laboratóriumi vagy hobbiállatként vagy emberi táplálékként. Legnagyobb eséllyel ezek a szándékosan betelepített vagy behurcolt állatok juttatták el a virulens kórokozót olyan területekre, ahol aztán a szabadon élő populációkba kikerülve jelentős pusztítást végzett.

A B. salamandrivoranst (Bsal) 2013-ban írták le, miután Hollandiában egész foltosszalamandra-állományokat pusztított ki. Az edigi ismeretek szerint Kelet-Ázsiából származik, és az ottani gőtéknél nem okoz súlyos tüneteket. Azonban a fertőzéssel korábban nem érintkező fajok egész állományait képes kiirtani, mint azt a hollandiai foltos szalamandrák példája mutatja. A fertőzés jó eséllyel a hobbiállat-kereskedelemmel jutott Európába, hiszen a távol-keleti fajok egy részét (pl. tűzhasúgőték – Cynops spp.) gyakran tartják akvaterráriumban.

A jelenlegi jogszabályváltozás követi a világszerte elindult trendet, amely a gombafertőzés megállítását célozza (a világ leggazdagabb farkoskétéltű-faunájával rendelkező Egyesült Államok például teljes tiltást vezetett be valamennyi farkoskétéltű-fajra). Mivel nem ismerjük pontosan a terjedési útvonalakat és módokat, ezért a tiltás első körben az egyetlen logikus intézkedésnek tűnik, de tisztában vagyunk azzal, hogy hátulütői is lehetnek, például az ellenőrizhetetlen feketekereskedelem felerősödése, ami akár még ronthat is a jelenlegi helyzeten. Ugyanakkor az MME KHVSZ arra kér minden érintettet, hogy az új szabályokat tartsa be, és ne törekedjen a tiltás megkerülésével ellenőrizetlen úton forgalmazott kétéltűeket beszerezni, mert ez mind a szalamandránkat, mind a gőtéinket veszélyezteti, sőt, mivel a határok nem állítják meg a spórákat, az összes európai szalamandrára és gőtére nézve végzetes lehet! 

Javasoljuk az érintett szerveknek és szervezeteknek, hogy üljenek le további információcserére, és közösen dolgozzanak ki megoldásokat a szabályozás finomítására, olyan irányban, hogy az a gombafertőzés terjedését a lehető legnagyobb hatékonysággal gátolja. Az MME-KHVSZ a hazai herpetofauna szempontjainak képviseletével kész ebben az eszmecserében részt venni.

Magyarországon a hazai fajok nem tarthatók hobbi céllal, de Nyugat-Európában sokfelé legális az őshonos fajok tartása és tenyésztése. Balra egy európai foltos szalamandra, jobbra egy kínai tűzhasú gőte, a fertőzés gyakori hordozója látható.

Innen már csak egy lépésre van a kórokozó a vad szalamandra- és gőtepopulációktól.