Most ért csak véget a jeladós kék vércsék elképesztő tavaszi vonulása!
Legutóbb június 14-én számoltunk be a két még életben lévő műholdadós kék vércse tavaszi vonulásáról.
A madarak akkor Észak-Afrikában és a Fekete-tenger keleti parvidékén jártak. Az idei tavasz nem csak azért volt különösen izgalmas a kékvércse-védelmi LIFE+ programban, mert a tavaly, két kontinens négy országában műholdas jeladóval jelölt kék vércsék közül csak kettő maradt életben, így azért szoríthattunk, hogy legalább ők célba érjenek. Hanem azért is, mert nem tudtuk, hol van, hol lesz ezeknek a madaraknak a költőterülete. A tojó "Karma" és a hím "Ubul" ugyanis már vonulásban, egy kelet-romániai gyülekezőhelyen kapott jeladót tavaly ősszel. Azért is vártuk az idei tavaszt, hogy erre a kérdésre is választ kapjunk.
A két madár elképesztő utat járt be 2014. szeptember 15-16., a műholdas adók felhelyezése óta. Az Oroszország és Kazahsztán határvidékén fészkelő "Karma", és az Ukrajna déli részére igyekvő "Ubul" a dél-afrikai telelőhelyig 10.000 km-t, majd innen a költőterületig hatalmas középnyugat-afrikai kitérőt téve 15.000 km-t, összesen és egyedenként tehát legalább 25.000 km-t repült. Az őszi és tavaszi vonulás, valamint a telelés 9 hónapnál is tovább tartott, így a költésre kevesebb mint három hónapjuk marad csak (bár az is elképzelhető, hogy ezek a két példány a késés miatt idén nem fog költeni). Ez alapján kijelenthető, hogy a Kelet-Európában és Közép-Ázsiában fészkelő kék vércsék a világ leghosszabb ideig vonuló madarai közé tartoznak.
"Ubul" tavaszi útvonala nem sejtett magyarországi izgalmakat is hozott. A hím ugyanis az olasz csizma középén átvágva Északkelet-Olaszországban fordult keletnek. Szlovéniai útvonalválasztása alapján úgy tűnt, hogy vonulása közben hazánk déli területeit, a kékvércse-védelmi LIFE+ program Vásárhelyi- és Csanádi-pusztai központi kutatási területeit is érinti, ahol a kollégáknak esélye lett volna élőben is megfigyelni. A madár azonban Horvátországban kissé délebbi irányt vett, így alig 20 km-rel "vétette" el a déli határt. A műholdas térképre nézve ez az irány érthető is, mivel így kisebb kerülővel tudta délről kikerülni a Kárpátok hegyvonulatát.
Az érdeklődők és a kutatók számára azonban a két túlélő költőterületre érkezésével nem értek véget az izgalmak. A satellitetracking.eu honlapoldalon ugyanis a fiókanevelés hetei alatt is megfigyelhető a madarak mozgása, röpke három hónap múlva pedig – reméljük – az őszi vonulás megkezdése is.
Orbán Zoltán
A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.
A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic
