Ember és kutya az elmúlt két hétben szinte folyamatosan úton és terepen volt, hogy Bács-Kiskun, Fejér, Békés, Pest és Csongrád megyét (egyes megyéket többször is) érintve felderítsék a bejelentett mérgezéses esetek helyszíneit, illetve emellett fel tudják keresni azokat a „forrópontokat” is, ahol az elmúlt évtizedben kiemelkedően aktívak voltak a madármérgezők.

Ez a típusú munka akkor lenne örömteli, ha munkatársaink nem találnának semmit. A helyzet sajnos nem ez, mivel a március utolsó két hétben terepen töltött hét nap alatt, az öt megyében összesen négy fokozottan védett rétisas (két öreg és két fiatal) és két parlagi sas (egyikük öreg), több mint fél tucat védett egerészölyv és három holló, valamint nem védett szajkó, borz és róka mérgezett vagy mérgezésgyanús teteme, illetve mérgezett csalik sokasága került elő! Az okozott közvetlen természetvédelmi károkozás csak a fokozottan védett, példányonként 1 millió Ft természetvédelmi értékű sasok esetében 6 millió Ft! Figyelembe véve, hogy már javában tart a sasok költési időszaka, az öreg madarak elhullásával akár a fészekaljak, két-három potenciálisan reptethető fióka sorsa is megkérdőjeleződik, tehát a közvetett károkozás jóval nagyobb.

„Falco”-nak és vezetőjének a naponkénti sok órás terepbejárás (és autózás), a megszokott keresőmunka mellett ráadásul egy rendőrségi házkutatás támogatására is fel kellett készülnie. A felderítés ugyanis nem „csak” abból áll, hogy a terepet átfésülve tetemeket és mérgezett csalikat keresnek. Tetemek megtalálása esetén ki kell hívni az illetékes rendőrkapitányság munkatársait, hogy megtörténjen a nyomrögzítés, elindulhasson a nyomozati szakasz. Ennek része a házkutatás is, ahol a kutya érzékeny orra mással nem pótolható segítséget nyújt a bűnjelek felkutatásában.

Pillantsunk hát bele Deák Gábor és „Falco” közös terepnaplójába!

„03.16. (Hétfő)
Bács-Kiskun megyébe mentünk, mert a helyi kolléga háromszor volt kint az ismert parlagi sas költőterületen előző héten, és egyszer sem látta az öreg madarakat, ezért kezdett már aggódni, hogy baj van. A kutyával elkezdtük átnézni a környéket, gyanús dolgot nem találtunk és szerencsére a nap végére láttuk az öreg madarakat is.

Egy másik helyszínen is átnéztünk egy-két területet és elakadnunk is sikerült, ami már annyira nem szokatlan dolog. :)

03.18. (Szerda)
A Vértesben jártunk és két parlagisas-pár költőterületén végeztünk kutyás keresést. Szerencsére minden rendben találtunk a területen, mindkét pár szépen meghordta a tavalyi fészkét. Izgalmakban sem volt hiány, ugyanis „Falco” sikeresen rátalált egy alomnyi vadmalacra, amit a koca nem nagyon díjazott, és hangos fújtatással, röfögéssel táncolta a körbe a kidőlt fa lombja alól kipattanó kismalacokat, én pedig „Falco” hámját fogva sprinteltem fel a hegyoldalon.  

03.19. (Csütörtök)
A Csongrád megyei mérgezés terepi bejárása Fatér Imre kollégával. Tegnap ugyanis két öreg és egy fiatal rétisas teteme került elő egy dűlőút melletti búzavetésből. A természetvédelmi őrszolgálattól reggeli megkaptuk az útmutatást, illetve amíg mi a terepen voltunk, megszervezték a délután rendőri helyszínelést.

A felállás a szokásos volt, mi „Falco”-val elkezdtük átnézni a közeli fasorokat, Imre pedig autóval a vetéseket és a nyílt területeket nézte át. Igen nagy területet játunk be a kutyával, egészen a 2013-as helyszínig elmentünk, de három macskatetemen és a szokásos gyakori fajok maradványain kívül nem találtunk semmit. Imre is hasonló eredménnyel járt, aztán amikor új lehetséges helyszínt kerestünk, a kocsiból sikerült kiszúrnom egy egerészölyv tetemét galambtoll maradványokkal az egyik parlagon hagyott parcellán. Innen indultunk újra a kutyával, Imre pedig ezeken a részeken nézte át a nyílt területeket. A parcella végében előkerült két másik mérgezett ölyv teteme galambtoll maradványokkal, Imre pedig egy búzavetésen galamb csalit talált. A rendőrség megérkezéséig a helyszínt biztosítottuk, közben pedig találtunk egy újabb csalit is. Amint elkezdődött a helyszínelés, mi folytattuk a környék átvizsgálását. Egy kistestű kutya régebbi tetemét és egy szintén régi, már csak csontokból és tollakból álló egerészölyv-maradványt találtunk.

Mérgezett rétisasok Csongrád megyében 2015. március 19-én (Fotó: Balogh Gábor).

Az egyik mérgezett rétisas közelről (Fotó: Balogh Gábor).

A tapasztalatok alapján sajnos azt kell mondani, hogy a terület egy mérgezési „forrópont”, mert a mostani esetet megelőzően, 2013 augusztusában két barna rétihéja, egy róka és egy sün mérgezett teteme, valamint tojás és galamb csalétek került elő a mostani helyszíntől néhány km-re. 2014 áprilisában két újabb galamb csalétket és ölyvtetemeket találtak a helyi természetvédelmi őrök innen mintegy 5 km-re.

A mai nap ismét megerősítette, hogy friss mérgezéses eseteknél mindenképp két embernek érdemes kimennie a területre, hogy párhuzamosan tudjon haladni a fasorok kutyás és nyílt területek autóval történő átnézése.

03.20. (Péntek)
Békés megyében egy korábban bejelentett parlagi sas tetemét próbáltuk megtalálni. Az indulás kicsit nehezen ment, mert a bejelentő erdészt sem előző nap, sem aznap reggel nem tudtuk elérni telefonon. Végül csak összejött a találkozó és segítőkészen meg is mutatta, hogy egy öreg tölgyes szélén, az avarban hol találta a madarat. Tollat, maradványokat nem láttunk, „Falco” viszont hamarosan megtalálta a sas egyik lábát a hullott levelek között. A területen dolgozó munkásoknak tátva maradt a szája a „mutatvány” láttán, aztán előkerült a másik láb is. Egyéb maradványt viszont nem találtunk. A területen rengeteg az apróvad, mégis alig-alig lehetett látni ragadozómadarat.

A környék átnézése után egy másik területre mentünk. Egy-két egerészölyvtől eltekintve ez a terület is feltűnően üres volt. Aztán sorra kerültek elő az egerészölyv-maradványok, csak tollak és csontok, semmi más. Az erdő szegényében haladva „Falco” egyszer csak visszafordult, és kiment a szántó és az erdő találkozására. Innen egy barázdából egy fiatal rétisas teteme került elő („Falco” ismét mindenkit meglepő munkát hajtott végre, mert  30 m-ről − mint akit vezetéken húztak − ment ki a tetemre).

"Falco" a bravúrosan megtalált Békés megyei mérgezett

rétisastetemmel (Fotó: Balogh Gábor).

Nem volt örömteli a helyzet, főleg hogy már 16 óra is javában elmúlt, és még csak ekkor tudtuk kihívni a helyszínelő rendőröket. Amint megérkeztek, mi folytattuk a keresést és még jó pár ölyvmaradvány és egy viszonylag frissebb ölyvtetem került elő. Ismét taps a kutyának, mert mi elmentünk mellettük. A helyszíneléssel sötétedésre végeztünk, aztán mentünk megkeresni a hatósági állatorvost, aki megírta a megrendelőt is a temetek vizsgálatához. 

03.21. (Szombat)
Dél-Békés. Óriási táblák, minden tele fácánnal, az etetők alatt most is kaja mindenhol. Itt már volt mutatóba egy két szarkafészek, ölyvek, dolmányos varjak és egy fiatal parlagi sas is. Semmi gyanúsat nem találtunk, minket viszont megtaláltak a gazdálkodók, akik igen kíváncsiak voltak, hogy miért mászkál valaki egy kutyával a szegélyekben.

A második helyszínen az előzőhöz hasonló állapot, rengeteg fácán, etetők tele, viszont madarak alig. Egy nagyobb, idős fákkal teli fasort néztünk át, valószínűleg ide engedik ki a fácánokat, és itt szoktak vadászni. A fasor végén találtunk egy ölyvtetemet, ami nem mutatott egyértelmű mérgezéses tüneteket (egyik lába volt csak görcsben testtartása nem volt görcsös, váladék nem volt a csőrében). Ezért nem is tettünk bejelentést.

A harmadik területen az előzőhöz hasonló állapotok sok fácánnal és tele etetőkkel, ragadozómadár alig, viszont láttunk egy kőröző fiatal parlagi sast. A keresés során nem került elő semmi gyanús.

Negyedi terület. Itt zártuk a napot, a fácántelep környékét néztük át. Nem találtunk semmi gyanúsat, csak egy erdei fülesbagoly tetemét.

Már hazafelé tartottunk, amikor jött a telefon, hogy Pest megyében mérgezett egerészölyvet találtak élve egyházi szárnyas piros anyaggal bekent csalétke mellett. Sajnos ez az egyik ismert mérgezési „forrópont”. Értesítettük a helyi természetvédelmi őrt, aki elment a madárért, és kihívta a rendőröket is. A madár 21 órakor kapott atropin ellenanyagot. A helyszínelők hajnali egykor értek ki, megcsinálták, amit kell (a csali itt is dróttal volt kikötve). Mi sajnos nem tudtunk elmenni a kutyával, mert már négy napja folyamatosan ment, és ilyen erős igénybevétel után pihennie kellett.

03.23−25 (Hétfő−Szerda)
„Falco”-val kifejezetten házkutatásra kellett gyakorolnunk. Mérget kerestünk egy hivatásos vadásznál, akinél korábban 10 védett faj kitömött egyedét (ebből 8 ragadozómadár, köztük egy parlagi sas)  és engedély nélkül tartott fegyvereket és lőszereket találták egy házkutatás során. Amire külön készülnünk kellett, hogy „Falco” kifejezetten csak mérget keressen és ne befolyásolja pl. a fácántelepen lévő temérdek mennyiségű toll, amit a szabad természetben való kereséskor jeleznie kell. „Falco”-nak jól ment a gyakorlás és a házkutatáskor is nagyon ügyesen dolgozott.

03.25. (Szerda)
A házkutatás után mentünk tovább, ugyanis Bács-Kiskun megyében egy öreg parlagi sas erősen mérgezésgyanús tetemét jelentették be előző nap. A megtalálás helyszíne nem nagyon illett a képbe, mert a közelben nem volt ismert parlagi sas előfordulás, a forgalmas dűlőúttól kb. 10−20 méterre pedig egy üdülőövezet húzódott. Mivel a környéket a helyi természetvédelmi őrök is átnézték, a bejelentési terület közvetlen környékének szerencsére eredménytelen átnézése után inkább a 15−20 km-re lévő másik mérgezési „forróponton” végeztünk kereséseket a kutyával. Mérgezésre utaló jeleket azonban most itt sem találtunk.

03.26. (Csütörtök)
Az előző hét szombati (egy egerészölyv, ami túlélte, és két tyúkcsalétek), és a keddi (három holló, egy tyúk es egy mérgezett tojás csalétek) mérgezés kapcsán mentünk el a mérgezési helyszínekre. „Falco”-val átnéztük a területet és még két db tojás csalétket, egy mérgezett szajkót, egy borzot és egy rókát találtunk. Szokás szerint kihívtuk a rendőröket, akik elvégezték a helyszínelést. A csalétkeket egyértelműen üreginyúltelepek védelmében rakták ki.”

"Falco" a Pest megyei mérgezet borzzal (Fotó: Deák Gábor).

„Falco” és kollégáink továbbra sem pihennek, napról napra újabb és újabb területeket járnak be, reménykedve, hogy nem találnak semmit.

Deák Gábor – Orbán Zoltán

Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az

Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).

A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros

Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az

Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a

Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a

Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu