A most közzétett kutatási eredmények a legátfogóbb, a biológiai sokféleséget jelző indikátorok, s a vizsgálatot a Pán-európai Gyakori Madár Monitoring Rendszer (Pan-European Common Bird Monitoring Scheme - PECBMS) elismert kutatói - az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC), a brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB), a BirdLife International és a Statistics Netherlands által létrehozott együttműködés keretében - végezték.

1. ábra Az agrár élőhelyek gyakori madárfajainak (33 faj) állományai 44%-al csökkentek 1980-2005. között

Az adatokat 20 ország Európát átfogó fészkelő-madár felmérési programjai szolgáltatták az elmúlt 25 évből. Megállapították, hogy melyek azok az agrár élőhelyeken gyakori madarak, amelyek a probléma elszenvedői. Európában 1980 és 2005 között a mezőgazdasági területeken élő madarak állománya átlagosan 44 %-kal csökkent [1. ábra], így a felmért gyakori madárfajok közül ezen fajok szenvedték el a legkomolyabb állománycsökkenést.

Az összehasonlító index szerint a vizsgált összes gyakori madárfaj (124 faj) állománya 15%-kal csökkent, az erdei madárfajoké (28 faj) pedig 9%-kal ugyanebben az időszakban (1980-2005).

A hazai adatokat a Magyar Madártani Egyesület (MME) által működtetett Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program szolgáltatta.

"A madarak megfelelő indikátorai a környezeti változásoknak - állományuk csökkenése az Európa-szerte érzékelhető természeti környezet degradációjának (pusztulásának) egyértelmű bizonyítéka." - jelentette ki Dr. Richard Gregory az EBCC elnöke, a brit Királyi Madárvédelmi Társaság monitoring kutatásainak vezetője.

"Az adatok egyértelműek: a legtöbb mezőgazdasági területen élő madárfaj és az ezeket eltartó élőhelyek komoly veszélyben vannak."

Olyan közismert gyakori madárfajok, mint a mezei pacsirta (Alauda arvensis), a tövisszúró gébics (Lanius collurio), a sordély (Miliaria calandra), a bíbic (Vanellus vanellus) és a mezei veréb (Passer montanus) is a jelentős állománycsökkenést mutató fajok listájára kerültek.

Az európai madárvédelmi szervezetek a Közös Agrárpolitika (KAP) hathatós reformját követelik, az Európai Unió agrár-támogatási politikája vezetett ugyanis ahhoz, hogy a mezőgazdaság jelentősen intenzívebbé vált. Habár ezt a nyomást az egymást követő reformok csökkentették, úgy tűnik, a KAP még mindig hátrányosan érinti a mezei madarakat és általánosságban az európai környezeti állapotot.

"Az eredmények azt mutatják, hogy a KAP sürgős és gyökeres reformja elkerülhetetlen, a környezetkímélő gazdálkodás és a gazdálkodás alatt lévő Natura 2000 területek célzott támogatására, ill. a gazdálkodók környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására van szükség." - mondta Ariel Brunner, a BirdLife International Európai Mezőgazdasági Politikáért felelős vezetője.

Az új EU tagállamokban is csökkenő tendencia tapasztalható a mezőgazdasági területek madarainak állományaiban, bár ez a csökkenés jelenleg még kisebb mértékű. Meg kell jegyezni, hogy az új EU tagállamokban napjainkban még nagyobb sűrűségben fordulnak elő ezek a madárfajok, s remélhetőleg nem zajlik le az a drasztikus állománycsökkenés, ami a korábbi tagállamokban volt tapasztalható az elmúlt 25 évben [2. ábra].

2. ábra Az agrár élőhelyeken gyakori madárfajok állományváltozása az EU korábbi és új tagállamaiban

"Bár az EU bíztató lépéseket tett a környezetvédelmi jogalkotás terén, a mezőgazdasági területeken - ami Európa területének csaknem fele - az idejétmúlt támogatási politika még mindig a fenntarthatatlan intenzív gazdálkodást ösztönzi, amíg az extenzív gazdálkodási rendszerek támogatása elmarad, aminek megléte létfontosságú a biológiai sokféleség és a vidéki lét megtartása érdekében." - mondta Brunner.

A vizsgálatok szerint az erdei madárfajok állománya szintén erős csökkenést mutat Európa szerte, 1980 és 2005 között az erdei élőhelyekhez kötődő madarak átlagos állománycsökkenése 9 % volt.

A kutatók rámutattak, hogy az erdei ökoszisztémák jóval lassabban reagálnak az őket érő változásokra, mint a mezőgazdasági területek, így az említett állománycsökkenés nagyon komoly figyelmeztetés lehet az ilyen területeken zajló folyamatokra, ezért további vizsgálatok elvégzését sürgetik, különösen a gazdálkodási rendszerek hatásainak tekintetében.

Az erdei madarak állománycsökkenése különösen kritikus szintet mutat Észak-Európa erdőségeiben, ahol e fajokat a roppant intenzív erdészeti gazdálkodás veszélyezteti [3. ábra].

3. ábra Az erdei élőhelyeken gyakori madárfajok állományváltozása Európa egyes régióiban

Összességében az erdei- és mezőgazdasági területeken élő madárfajok állományainak változásai aggasztó képet festenek Európa természeti állapotáról:
"Megvannak az információink és a szükséges tudásunk a mezőgazdasági területek és az erdők állapotának javítására, de sürgősen szükséges a kedvezőtlen változások okainak és összefüggéseinek behatóbb vizsgálata, és hatékony irányvonal kigondolása, amely biztosítja a hasonló veszteségek bekövetkezésének elkerülését." - mondta Dr. Gregory.

Hazánkban az MME által működtetett Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgáltatja az adatokat az európai program számára, mely Közép-Kelet Európában elsőként adott lehetőséget a gyakori madárfajok állományváltozásának elemzésére.
A közel ezer felmérő részvételével 1999. óta működő program jelenleg súlyos anyagi nehézségekkel küzd, az állami finanszírozás hiánya ill. elégtelen volta miatt.

Fontos megjegyezni, hogy hazánkban a mezőgazdasági élőhelyekre jellemző fajok többségénél az utóbbi 8 évben nem tapasztalható csökkenő tendencia, sőt több faj esetében növekedés feltételezhető. Az EU több tagországaiban jelentős csökkenést mutató, mezőgazdasági biodiverzitás indikátor értékek Magyarországon az 1999-2006. közötti időszakban stagnáló, állandó értéket mutatnak.

A 2003-2005. során tapasztalt csökkenés az erdei élőhelyeket jellemző index esetében mérséklődött, azonban a szignifikáns csökkenést mutató fajok között az erdei madarak nagyobb számban vannak, mint a más élőhelyhez kötődő fajok [4. ábra].

4. ábra Biodiverzitás indikátor indexek Magyarországon, 1999-2006 között