Fotó: Horváth Márton

A ritka ragadozómadarat több nemzetközi egyezmény, hazánkban pedig a legmagasabb védelmi kategória óvja: egy példány eszmei értéke 1 millió Ft. Nem meglepő tehát, hogy a faj magyarországi védelmét - a Madártani Egyesület programján keresztül - az Unió is támogatja, valamint, hogy a szakemberek idén a parlagi sast választották az "Év madarának". 2005-ben hetven parlagisas-fiókát láttak el egyedi madárjelölő gyűrűvel, hét fiókára pedig speciális jeladó került, amelyek segítségével több éven keresztül nyomon követhetik a ritka madarak sorsát a kutatók.

A Magyar Madártani Egyesület (MME) szakemberei idén különös alapossággal ellenőrizték a parlagisas-fészkeket és megpróbáltak beavatkozni, ha bármi komolyabb probléma lépett fel. Három alkalommal is sikerült jó időben jó helyen lenni, és így három fióka a gyors beavatkozásoknak köszönheti életét.

Kora tavasszal egy megzavart fészeknél ki kellett menteni a tojásokat, majd a mesterségesen keltetett fiókát egy másik - évek óta sikertelenül költő - saspár fészkébe rakták, akik rögtön befogadták az új jövevényt. Egy mátrai sasfészek alatt egy kiesett és nagyon legyengült fiókát találtak, amelyet kétheti hízókúra után helyeztek vissza egy másik fészekbe. A harmadik mentőakcióval egy himlőfertőzést kapott fiókát mentettek meg, amelynek hatalmas daganat nőtt a szeménél. Az állatorvosi kezelés hatására csökkent a daganat mérete, és remélhetőleg a napokban már ez a fióka is gyógyultan fogja elhagyni fészket.

HÁTTÉR

A parlagi sas elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen a Bajkál-tóig húzódik, azonban költőterületei szórványosak, és a faj világállománya a XX. században drasztikusan csökkent. A Kárpát-medence a parlagi sas elterjedésének nyugati határa, így 2004-ben hazánk és Szlovákia csatlakozásával az Európai Unió parlagi sas állománya a korábbi 2 párról 120 párra emelkedett, amelyből 75 pár Magyarországon költött. A növekvő magyar parlagisas-populáció kontinensünkön Oroszországot követően a legnagyobb, így megőrzése kulcsfontosságú a faj európai fennmaradása szempontjából.

Fotó: Horváth Márton

Az MME és a Nemzeti Parkok szakemberei három évtizede foglalkoznak a ritka ragadozómadár védelmével, amely programot az elmúlt három évben az Európai Unió LIFE-Nature elnevezésű természetvédelmi alapja és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is támogatja.