Elkészült a X. országos sasleltár
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizedik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. Az egyidőben történő megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett kezdeményezésen 298 felmérő vett részt országszerte. Idén kiemelkedő nagyságú, mintegy 18,5 ezer négyzetkilométernyi területet érintett a felmérés, ami magába foglalta a legjelentősebb telelőhelyeket. Idén több területen a túzokok számlálását is a ragadozómadarakéval párhuzamosan végezték.
Az országban idén 591 rétisast, 182 parlagi sast, 5 szirti sast és 4 fekete sast regisztráltak a résztvevők. Tavaly januárban mintegy 530 rétisast, 230 parlagi sast, 7 szirti sast és 4 fekete sast figyeltek meg, az akkor mintegy 11 ezer négyzetkilométernyi területre kiterjedő felmérések során, így az egységterületre számított „sas-sűrűség” az idei évben a két leggyakoribb sasfajunk esetében valamelyest csökkent. A különösen veszélyeztetett parlagi sas esetében pedig a megfigyelt egyedszám is alacsonyabb volt a tavalyinál, pedig a vizsgálatba bevont terület majdnem másfélszeresére nőtt.
|
| Az országos Sasszinkronok fő adatai 2004-2013 között |
|
| A "sas-sűrűség" alakulása 2007-2013 között |
A sasok mellett az összes többi hazánkban telelő ragadozómadarat és a túzokokat is számba vették a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek. Túzokból 439 példány sikerült megfigyelni. A leggyakrabban megfigyelt ragadozómadár faj az egerészölyv volt 2745 példánnyal, ami szintén jelentős visszaesés a tavalyi eredményekhez képest (5183). Kékes rétihéjából 313-at (2012: 997), vörös vércséből 203-at (2012: 679), gatyás ölyvből 94-et (2012: 316), karvalyból 134-et (2012: 121), kerecsensólyomból 20-at (2012: 42), kis sólyomból 27-t (2012: 28), vándorsólyomból 22-t (2012: 17), héjából 18-at (2012: 17), pusztai ölyvből 3-at (2012: 13) figyeltek meg. A vonuló, ritkán áttelelő barna rétihéjából 18 (2012: 38) került távcsővégre.
Az idén tapasztalt egyedszám-csökkenésnek számos oka lehet. Az egyes évek közötti összehasonlítást jelentősen nehezítik például az időjárásból adódó különbségek, valamint az újonnan bevont területek jellemzői. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a ragadozómadarakat különösen veszélyezteti a természetes élőhelyek romlása, és arról, hogy hazánk sajnos "élenjáró" a régióban a madarak ellen elkövetett bűncselekmények számát tekintve.
|
| Rétisas megfigyelések a X. Sasszinkronon |
|
| Parlagi sas megfigyelések a X. Sasszinkronon |
|
| Szirti sas megfigyelések a X. Sasszinkronon |
|
| Fekete sas megfigyelések a X. Sasszinkronon |
|
| Egerészölyv megfigyelések a X. Sasszinkronon |
|
| Kékes rétihéja megfigyelések a X. Sasszinkronon |
|
| Kerecsensólyom megfigyelések a X. Sasszinkronon (Térképek: MME Monitoring Központ) |
Köszönjük a sasszinkron madármegfigyelőinek, az MME tagjainak és a nemzeti parkok munkatársainak munkáját!
 |
|
|
Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen |
|
|
|
|
|
|
| Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019). A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a Természetfilm.hu Egyesület. www.imperialeagle.hu |
A fenti kis képen rétisas látható
(Fotó: Orbán Zoltán)
