A madarak is „partnerek” voltak ebben, mert kereken 100 példányt fogtunk meg! A folyamatosan zajló gyűrűzésre nagyon sokan kis gyermekekkel érkeztek. Ám nem csak nekik, hanem a felnőtteknek is életre szóló élményt jelent a madarakkal való találkozás testközelből. A gyűrűzés mellett az érdeklődők megismerkedhettek a befogáshoz használt speciális függönyhálókkal is, melyet csak szakvizsgát tett, gyűrűző engedéllyel rendelkezők helyezhetnek ki a gyűrűzés időtartamára. A hálókhoz több alkalommal is elvezettük a madárbarátokat és itt láthatták azt is hogyan vesszük ki a madarakat a hálóból, illetve kerülnek bele abba a madárzsákba egyesével, amelyet a gyűrűzés helyére vittünk fel ez alkalommal is.

Mindenki láthatta, hogy miként is történik a madarak szakszerű befogása.

A gyűrűzés közben Sarlós Dávid gyűrűző arról is mesélt mindenkinek, hogy milyen célból helyezünk a madarak lábára jelölőgyűrűt, illetve arról is, hogy a tudományos kutatást milyen módon segíti ez a jelölési módszer. A megfelelő adatok felvétele után szép sorjában mind a 100 madár elrepült, ám ebben a gyerekek segítségét kértük. A madarat sorra valamely gyermek kezébe helyeztük és onnan repült el valamely közeli fa ágára. Voltak olyan példányok is melyek, egy darabig még a kézben feküdtek. Ennek oka, hogy a vállukra ilyen pozícióban enyhe nyomás nehezedik – saját tömegük által – és úgy érzékelik, mintha még fognák őket.
A nap során többször is lehetőséget adtunk a megjelenteknek, hogy megtapasztalhassák milyen puha is valójában az énekesmadarak tollazata és hogy ennek milyen funkciója van a hőháztartásában. Így mindenki megsimogathatott egy-egy madarat és a legtöbb felnőtt részére valóban meglepetést jelentett a tollazat puhasága.

A cinegék mellett ez az erdei pinty is berepült a hálóba. (Fotók: Lendvai Csaba)

A 100 madárból 17 példány már gyűrűvel a lábán került meg. Az egyik példány például 2011 januárjában lett meggyűrűzve és már akkor is idősebb volt 2 évesnél, azaz 2009-ben – vagy azelőtt – kelt ki a tojásból. Ennek megfelelően 2013-as évben már legalább 4 éves ez a példány. Ez a kor a kistestű énekesmadaraknál már elég ritka, mivel az átlagéletkor kevesebb mint 1 év. Ismereteink szerint az eddigi legidősebb széncinege hazánkban egy legalább 8 évet élt példány.
A kissé hűvös idő ellenére mindenki rengeteg élménnyel térhetett haza, hiszen a gyűrűzésen kívül az erdőben mozgó madarakkal is megismerkedhettünk, valamint több mókus is szem elé került a kisebbek és nagyobbak örömére.

Köszönjük önkénteseinknek és az MME munkatársainak a segítségét: Bárdos Imre, Both Anna, Judák Tamás, Kocsi Attila, Lendvai Csaba, Nagy Marietta, Nagy Vera, Orbán Zoltán, Ócsai Péter, Sarlós Dávid, Török Péter.
Boldog új évet kívánunk minden madárbarátnak!

 Kincses László
MME Budapesti Helyi Csoport