A helyzet Magyarországon sem jobb, az agrárélőhelyek indikátor madárfajok állománya 2005 óta folyamatosan csökken, a legrosszabb értékeket 2009 és 2011 között mérte az MME.

Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a tendencia csak az európai Közös Agrárpolitika valódi zöldítésével fordítható meg, amely érinti a közvetlen agrártámogatásokat és a kötelezően vidékfejlesztésre fordított pénzek arányát is. A jelenlegi agrárpolitika a vegyi anyagok túlzott használatával, a környezet sokszínűségének csökkentésével hatalmas veszteségeket eredményezett a mezőgazdasági területek ökológiai rendszereiben.”. Nagy Károly, az MME monitoring és kutatási csoportvezetője hangsúlyozta: „az egyes madárfajok állománycsökkenése messze nem csak az ornitológusok és a madármegfigyelők problémája. A csökkenés környezetünk állapotának drasztikus leromlását jelzi, ami mindenkit cselekvésre kell, hogy ösztönözzön”.

MMM felmérési pontok

Az adatokat megalapozó mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (Farmland Bird Indicator), 37 agrárélőhelyhez köthető madárfaj állományának vizsgálatát tartalmazza. Ezek közül 22 faj egyedszáma mutat csökkenő tendenciát. 39 millióval kevesebb mezei pacsirta élt Európában 2010-ben, mint 1980-ban, állománya 2 százalékkal csökkent évente. A mezei veréb állománya évi 2 százalékkal, összesen 38 millió egyeddel csökkent. Ennél is jelentősebb a kenderike állományvesztesége, 3 százalékos éves csökkenéssel 25 millió egyedük tűnt el az európai élőhelyekről.

Hazánkban az MME által 1999. óta működtetett Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgáltatja az adatokat az európai programhoz (PECBMS), melyben az MME sok száz önkéntese felmérője dolgozik immáron 14 éve. A felmérők, a hazánk főbb élőhely-típusaira reprezentatív madárszámlálási munka során, április közepe és június eleje között két alkalommal látogatják meg évről évre a kisorsolt mintaterületeiket, ahol standard módszerekkel számba veszik az ott előforduló madárfajokat.

Az egerészölyv hazai állományának alakulása

A Farmland Bird Indicator értékek Magyarországon az 1999-2011. közötti évi időszak során 2005-ig stagnáló, állandó értéket mutattak, azonban 2005 óta csökkenő tendenciát láthatunk. A vizsgált 13 éves időszakban 2009-2011 között tapasztalhattuk a legalacsonyabb értékeket, a bázis év kevesebb mint 70 százalékát. (A 2011-ben tapasztalt rendkívül alacsony index hátterében jelentős szerepe lehet a 2010-es év rendkívüli csapadékos jellegének, amely a más élőhelyeken (pl. erdei élőhelyek) fészkelő fajok esetében is jelentős szaporulat veszteséget okozhatott, ami kihathatott a 2011-es állomány nagyságokra is). A vizsgált 1999-2011 időszakban az FBI érték szignifikáns, átlagosan évi -2.1% (SE=0.6%, P<0.01) csökkenést mutat.

A fürj állományváltozásai

Az MMM eredményei alapján, az 1999-2011. közötti időszakban:

• szignifikáns és jelentős, évi 5%-ot meghaladó, jelentős állománycsökkenést (P<0.05) állapítottak meg 6 madárfaj esetében (erdei pacsirta, füsti fecske, réti tücsökmadár, kerti poszáta, szürke légykapó, csóka);
• szignifikáns, mérsékelt, évi 5% körüli állománycsökkenést (P<0.05) mértek 18 madárfaj esetében (fogoly, fürj, kakukk, gyurgyalag, búbos pacsirta, mezei pacsirta, molnárfecske, kert rozsdafarkú, cigánycsuk, berki tücsökmadár, foltos nádiposzáta, énekes nádiposzáta, rövidkarmú fakusz, tövisszúró gébics, kis őrgébics, házi veréb, csicsörke, sordély);
• szignifikáns és jelentős, évi 5%-ot meghaladó, állománynövekedést (P<0.05) állapítottak meg 2 madárfaj esetében (nagy kócsag, örvös légykapó);
• szignifikáns, mérsékelt 5% körüli állománynövekedést (P<0.05) regisztráltak 20 madárfaj esetében (szürke gém, kék galamb, örvös galamb, balkáni gerle, nyaktekercs, zöld küllő, sárga billegető, vörösbegy, házi rozsdafarkú, fekete rigó, énekes rigó, barátposzáta, őszapó, barátcinege, kék cinege, széncinege, dolmányos varjú, erdei pinty, zöldike, meggyvágó);
• A szignifikáns csökkenést mutató fajok között a hosszútávon vonuló fajok magas aránya (50%, 12 faj a 24 csökkenő közül) e sajátos életmódú csoport jelentős fenyegetettségét jelzi.
• Egyre több mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajnál mutatkozik szignifikáns csökkenés, különösen az utóbbi 3-5 évben (49%, 11 faj a 24 csökkenő közül).

A mezei pacsirta állományváltozásai

Az erdei élőhelyek biodiverzitás indikátora a mezőgazdasági indexnél nagyobb ingadozást mutat, gyenge nem szignifikáns növekedés (2.1%, SE=1.1%, P=0.075) tapasztalható. (A 2011-ben tapasztalt jelentős csökkenés hátterében a 2010. év során fentebb ismertetett okoknak nagy szerepe lehetett.)

Agrár- és erdei élőhelyek indexe

Nagy Károly, Nagy Dénes, Szász Péter
A fenti kis képen monokultúrás tábla látható
(fotó: Fatért Imre)