2012.01.05

Gyorshajtáson kaptunk egy cserregő nádiposzátát!




Az olasz partnerszervezet a tegnapi napon küldte meg az adatot az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központnak, de az eset még októberben történt. Egy október 2-án (9 órakor) az MME Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomásán jelölt 13,5 grammos cserregő nádiposzátát fogtak vissza október 4-én (6 órakor) Észak-Olaszországban, a gyűrűzés helyétől 625 km-re, 11,1 grammal.


Ez a 312 km/nap átlagos napi elmozdulás messze felülírta az eddigi rekorder, ehhez képest "lomha" példányt (196 km/nap). Az új hazai rekord felállítójának zsírja egy nap alatt 6-ról 3-ra változott. Remek fogyókúra!


Az Írországtól - Ázsiáig, tehát hatalmas elterjedési területen fészkelő cserregő nádiposzáta - a legtöbb nádiposzátánkhoz hasonlóan - hosszú távú vonuló, azaz a telet Afrika Szaharától délre található területein tölti, ami nem kis teljesítmény ettől az átlag 10 g körüli testtömegű madárcsoporttól. A faj éjszaka, egy-egy "ugrás" alkalmával csak rövid távolságokat, néhány száz kilométert megtéve vonul, ezért nem is halmoz fel jelentős zsírtartalékokat, és ez a tulajdonsága nem is teszi alkalmassá a nagy kiterjedésű Szahara "toronyiránti" átszelésére. Ezért a cserregő nádiposzáták a Földközi-tengert elsősorban keleti vagy nyugati irányban megkerülve, majd Afrikában a Szahara partvidéki peremvidékén vonulnak, ami homlokegyenest eltérő viselkedés a rokon foltos nádiposzátáétól, mely nagy távolságokat megtéve képes széles frontvonalon átkelni az észak-afrikai sivatagon és ezért vonulás előtti zsírfelhalmozáskor akár meg is duplázza a testtömegét (ami még ekkor is csak 20 g körül alakul). A Magyarországon fészkelő cserregő nádiposzáták között a keleti és nyugati vonulási útvonalat követők (ez genetikailag rögzült) egyaránt előfordulnak, ami arra utal, hogy a faj a legutóbbi jégkorszakot követően a Földközi-tengert két irányból megkerülve népesítette be a Kárpát-medencét.

Az ilyen és ehhez hasonló információk megszerzése érdekében madárgyűrűzéskor nem csak a gyűrű kerül fel a madárra, de példányonként még egy percet sem igénylő időkeretben, a faj-, kor- és ivarhatározás mellett számos biometriai adatot (szárny és egyes szárnytollak hossza, vedlés állapota, zsírfelhalmozás és kondícióbecslés) is rögzítünk a naplóba. Ezek birtokában a madarak életének, viselkedésének olyan rejtett, közvetlenül nehezen mérhető tulajdonságait, jelenségeit ismerhetjük meg, mint: az életkor, a pár- és területhűség, az élettartam, a vonulási sebesség és ennek energiaigénye stb.



Cserregő nádiposzáta a hálóban.



A szárny 3. evezőjének mérése barkóscinegén.

Gyűrűzött madár zsír és kondícióbecslése (Fotó: Orbán Zoltán).
A madarak zsír- és mellizom kondíciójának becsléséhez
a gyűrűző szétfújja a tollat a madár testalján és ...





... ezeknek a becslési ábráknak az ismeretében egy
pillanat alatt kódolja a két jellemzőt.




A madár kondíciójáról (ami jól jellemzi pl. a vonulási
felkészültség mértékét is) egy harmadik, a másik
kettővel összefüggésben lévő (korreláló) adat,
a madár súlya is árulkodik. Az ilyen kistestű
fajoknál (barkóscinege) a régi filmes doboz
a legjobban bevált mérési segédeszköz.


A gyűrűzés minden információja madaranként bekerül az MME madárgyűrűzési naplójába, melynek adatait a gyűrűzők minden év végén összesítik, majd megküldik a Madárgyűrűzési Központnak, hogy a feldolgozást, digitalizálást követően ezek bekerülhessenek az európai EURING
adatbázisba. A cikk elején bemutatott magyar sebességrekorder cserregő nádiposzátáról is ennek a nemzetközi adatcsere-hálózatnak köszönhetően kaptunk tájékoztatást.



Adatrögzítés a madárgyűrűző naplóba.



Az MME Madárgyűrűzési Központjának részlete az archivált
papír alapú éves jelentéseket tartalmazó mappákkal.