A szigetelő papucsot nem erre az oszloptípusra fejlesztették ki, így az utólagosan rászabott darabok nem fedték be megfelelően az oszlop keresztkarát, ami földelt kiülőhelyül szolgál a madarak számára. A madárvédelmi burkolathoz az MME és az áramszolgáltatók által javasolt műszaki megoldás szerint egy hosszabbító elemet is fel kellett volna szerelni, ami további 50 cm-en burkolta volna a vezetőt, így megakadályozta volna, hogy a gólya a hiányosan befedett keresztkaron ülve hozzáérhessen a csupasz vezetékhez.

 

Egy hiányzó elem miatt pusztult el a gólya

A képeken látható, hogy az oszlopon narancssárga „szigetelő papucs” és a vezető, illetve a szigetelőt felülről befedő fekete színű madárvédelmi burkolat is volt, azonban a burkolat kiegészítő hosszabbító eleme nem került fel, így egy gólya méretű madár könnyen áramütést szenvedhetett rajta.

A szigetelőt felülről befedő madárvédelmi burkolat megolvadt

Jól látható a burkolatlan oszlopszakasz (fotók: Horváth Márton)

Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kV-os vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 19 egerészölyv, 1 gatyásölyv, 4 vörös vércse, és több tucat vetési varjú tetemét találták meg. Az MME 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe, amely évtől kezdődően minden évben meghirdette országos középfeszültségű oszlop felmérési (KFO) kampányát. Emellett számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentés során értesülünk, így például az egyik legsúlyosabb ilyen esetről is, amely során 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya pusztult el Újtikos határában egy rövid vezetékszakaszon áramütés következtében.

 

Horváth Márton

A fenti kis képen az áramütött fehér gólya látható

(fotó: Horváth Márton)

 

Az MME Fehérgólya-védelmi programját a Cora Íz és Hagyomány üzletága, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatja.