2010.07.16

Itt a kánikula - itassunk!

Az embert próbáló hőségben belegondolni is rossz, milyen nehéz lehet a sorsa az izzadni nem tudó, magukat csak lihegéssel hűteni képes madaraknak (és kutyáknak)! Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kánikulában a települési madarak is folyamatosan hozzáférjen a vízhez - mondjuk a Madárbarát kerti itatókban.

Bár az élelmes szomjazó madarak a nyaralni kitett szobanövények cserépalátétjéből is képesek inni, ez messze nem a legtökéletesebb megoldás, mivel  a jó itató annyira tágas, hogy abban egy fekete rigó vagy balkáni gerle méretű madár is meg tudjon fürödni.          

 



 Kánikulában a kertbe kitett szobanövény cserép alátétjében

fürdő házi veréb.

 

 


Az itatók népes madár seregeket (házi verebek) szolgálnak ki a hőségben

(Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

 

Mire ügyeljünk az itatók és madárfürdők kapcsán?

  • A kisebb madarak számára veszélyt jelent az 5-10 cm-nél mélyebb víz, ezért itatónak ne használjunk mély, vízzel telt hordót, konténert; kerti tavak építése esetén alakítsunk ki sekély parti részt.
  • A talajszint fölé helyezett itatóknál, különösen az ablakitatók esetében, figyeljünk a biztonságos rögzítésre, a feldőlés, leesés elkerülésére.
  • Még az 5-10 cm mély itatók vizébe is érdemes beletenni egy kinyúló ágat, nagyobb, lejtős oldalú követ, ahol a madarak kényelmesen és biztonságosan tudnak állni, és szabályozni tudják fürdéskor a vízmélységet.
  • Az itatók vizét rendszeresen, általában naponta frissre kell cserélni, illetve az elpárolgott vizet pótolni kell.
  • Hetente-kéthetente érdemes a napi vízcserét megelőzően kitisztítani, algátlanítani az itatót.
  • Lehetőleg akkora itatót használjunk (25-30 cm átmérőjű már megfelelő), melyben egy feketerigó nagyságú madár is képes megfürödni.

     

Az akár a panel erkélyeken vagy az ablakban is alkalmazható itatótípusokról és az itatás további kulisszatitkairól mindent megtalál itt >> 

 

Kapcsolódó oldalak

 

 

 

 

 

 Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió

támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt

keretében