2008.08.13

Védett madarakkal kereskednek a vadorzók

 

22 veszélyeztetett madarat akart hazánkon keresztül feltehetően Hollandiába csempészni egy szerb férfi hétfőn, a tompai határátkelőn. Az elkövetőt őrizetbe vették, a szalakóták túlélték az utazást, a Szegedi Vadasparkban küzdenek értük. Az eset a madarak faját és számát tekintve példa nélküli.

 



A szalakóta Magyarországon fokozottan védett, Európában veszélyeztetett faj. Esélye van rá, hogy a vörös lista világszerte veszélyeztetett fajai közé kerüljön.

A madarak lábára zárt, tenyésztők által használt gyűrűket helyeztek fel a feltételezett tettesek, amivel valószínűleg azt kívánták bizonyítani, hogy a madarak legális szaporulatból származnak. A felnőtt madár lábméretének megfelelő zárt gyűrű, melyet néhány hetes korban helyeznek fel a fiókára; később, a felnőtt madárról a láb vagy a gyűrű sérülése nélkül nem távolítható el. Ez a faj legálisan, kereskedelmi céllal nem szaporítható, és madarászaink a természetvédelmi kutatásokhoz úgynevezett ornitológiai gyűrűt használnak, ami semmilyen kárt nem okoz a madár számára. A szalakótának (/Coracias garrulus/), népies nevén "kékcsókának" Európában egy faja él. Csóka méretű, rendívül színes madarunk, amely faodvakban költ és elsősorban egyenesszárnyúakkal (szöcskék, sáskák stb.) és bogarakkal táplálkozik. Élőhelye a facsoportokkal tarkított nyílt, füves pusztai táj.

Elterjedési területének körülbelül fele esik Európa vidékeire, ahol a legjelentősebb populációit Törökországban, Spanyolországban, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, Franciaországban és Magyarországon találjuk. Magyarországi állománya körülbelül 1000 pár és országosan stabilnak tekinthető.

Legjelentősebb veszélyeztető tényezők hazánkban: a fészkelő- és táplálkozó területeket átalakító, megszüntető emberi tevékenységek (az öreg, odvas fákat tartalmazó facsoportok és fasorok eltűnése, az intenzív mezőgazdasági művelés és vegyszerezés, a gyepterületek átalakítása, a legeltetés és kaszálás megszűnése); a középfeszültségű oszlopok okozta áramütés; gázolás. Az elmúlt másfél évtizedben az MME és az állami természetvédelmi szervek tevékenységének köszönhetően sikerült növelni a szalakóta állományát több hazai régióban is.

 

Hazai védelem

A szalakóta kedvezőtlen európai természetvédelmi helyzetére tekintettel az Európai Bizottság 2008-ban kezdeményezte egy Nemzetközi Szalakóta-védelmi Akcióterv kidolgozását, amelyet a BirdLife International magyarországi partnere a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vezet.

Az MME koordinálásában 2008. július 22-24. között került megrendezésre Besenyőtelken a nemzetközi akciótervet előkészítő tanácskozás, amelyen 14 ország 27 szakértője vett részt.

A megbeszélés célja a legfontosabb veszélyeztető tényezők, illetve azoknak az európai populációkra kifejtett hatásának megállapítása, valamint a szalakóta európai megóvása szempontjából szükséges feladatok meghatározása volt.

A Nemzetközi Szalakóta-védelmi Akciótervet 2008. novemberére készíti el a nemzetközi szakértői csoport.