Hogyan emlékszel vissza az alakuló ülésre?

Zsúfolásig tele volt a Barlang Mozi. A több mint 200 alapító tagból akkor sajnos még csak 20-25 főt ismertem személyesen. Az Alapszabály elfogadása előtt hozzászólásra jelentkeztem és javasoltam hogy az új egyesület neve Magyar Madártani és Madárvédő Egyesület legyen. Ez akkor még nem volt /talán/ időszerű. Mindannyian tele voltunk tervekkel és nagyon lelkesen kezdtünk munkához.Heteken belül kezdtek megalakulni a helyi csoportok.


Az alapítók felfokozott várakozásait teljesítette az egyesület?

Szerintem túl is szárnyalta a legmerészebb elképzeléseket is. Ezt persze Dénes bácsitól vagy Egontól kéne megkérdezni (Jánossy Dénesről, Schmidt Egonról van szó).


Mennyiben más ez az MME, mint a harminc évvel ezelőtti?

Az alapításkor főleg a tudományos jellegű célkitűzések voltak a fókuszban , de már a madárvédelem is mindenhol jelen volt az egyesület munkatervében. Érdekes szabály volt pl. az, hogy csak az lehetett tag akit két másik egyesületi tag ajánlását beszerezte. Ezen néhány év elteltével gyökeresen változtattunk! Manapság pedig a legkorszerűbb madár- és természetvédelmi programokat szervezzük és teljesen nyitott az egyesület minden érdeklődő számára.


Voltak nehéz időszakok? Gondoltál-e valamikor arra, hogy mostantól nincs tovább, föladod?

Három nehéz időszakot emelek ki. Az első volt 1978-ban amikor feljelentettek azért mert egyesületi társadalmi munkámat munkaidőben végeztem. A feljelentést elküldték a pártkozpontnak, a munkahelyemnek, a Népszabadságnak és a Népi Ellenőrzési Bizottságnak. Kellemetlen vizsgálatok következtek, de a munkahelyi főnököm megvédett. A másik talán 1989-ben volt amikor igen súlyos pénzügyi gondjaink voltak és nem tudtunk hónapokig fizetést adni az MME dolgozóknak. Remek összefogással túljutottunk a nehéz időszakon. A harmadik számomra nagyon nehéz időszak 2001-ben volt, amikor egyesületi fünkcióm miatt sulyos konfliktusba kerültem a Természetvédelmi Hivatal vezetőjével. Ekkor döntenem kellett, hogy lemondok az elnöki funkciómról vagy feladom a köztisztviselői állásomat. Az utóbbit választottam. Később az élet az egész konfliktust megoldotta....


Mit gondolsz, miért lehet már harminc éve sikeres ez az egyesület?

Harminc éve sikeres? Ezt jó hallani, mert voltak időszakok amikor kritikák fogalmazódtak meg az irányvonalakkal és a vezetőséggel szemben. Szerintem azért sikeres, mert önzetlen emberek önnzetlen célokért jól tudnak eggyütt dolgozni. A madárvilág szeretete és óvása képes összetartani a legkülönbözőbb érdeklődésű embereket. Az elért eredmények pedig nem járnak anyagi előnyökkel és ennél fogva nem gerjesztenek önző és egyéni érdekeket.Az elvégzett társadalmi munka valóban az egész társadalom javát szolgálja és természetesen az utódainkét.


Milyen jövőképed alakult ki az egyesületről?

Az alapok jók, erősek, a célok világosak. Forradalmi változásokat nem várok. A tagság növekedése mellett növekedni fog a népszerűsitő programok száma, vagy fordítva. A specális védelmi és nemzetközi jelentőségű programokat átveszik a nemzeti parkok, az alapítványok vagy közalapítványok. Lényeges változásra akkor kell majd számítani, ha a jómódú, széleskörű tagság anyagi támogatása és a közcélú adományok száma nagyságrenddel fog nőni. Remélem nincs ez nagyon távol.