Kerecsensólyom költés eredményei 2021-ben
Az MME Bükki Helyi Csoport legnagyobb szakmai eredményei a kerecsensólyom aktív védelméhez kötődnek. Köztudott, hogy az elmúlt 4 évtizedben mennyit tettünk a magyar „turul” megőrzéséért, a veszélyeztetett fészkek őrzésével, műfészkek alkalmazásával, az aktív védelem minden eszközének bevetésével. Mindebben együttműködtünk az MME Ragadozómadár Védelmi Szakosztályával és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakember gárdájával. Az elmúlt több, mint másfél évtizedben a life pályázatok kapcsán az állami természetvédelem szerepe került előtérbe, de az MME jelentős szerepet vállal a faj védelmében.
Csoportunk sokat tett a 2021-es kerecsenvédelmi év előkészítésében: több műfészket helyeztünk ki olyan revírekben, ahol korábban volt, de eltűnt a faj. A faj védelmének nagy dilemmája a költőhelyek „természetességének” kérdése. Csoportunkat- anno- a műfészkesek csapatának nevezték, hiszen a természetest utánzó mesterséges fészkek alkalmazásával a legnagyobb kerecsensólyom-állomány megtelepedését segítettük elő a BNPI területén. Később, a védelem-technikailag könnyebben kezelhető és tartós fém költőládák váltották ezt fel, átmenetileg igen nagy sikerrel.
Csapatunk a 2021-es költési idényben szinte az összes ismert kerecsensólyom költőhelyet végigjárta a nemzeti park jelenlegi és egykori kollégáival, ezen túl próbálta felderíteni az egykori revírek esetleg „rejtve” költő, természetes fészkekben megtelepedett madarait, sajnos sikertelenül. Az összes kerecsensólyom pár a nagyfeszültségű hálózaton költött annak ellenére, hogy gallyfészkeket utánzó mesterséges fészkek is jelen voltak a területen.
Műfészekben nevelkedő kerecsensólyom fiókák (fotó: Szitta Tamás)
Akkor lássuk az eredményeket: 31 sólyom-pár foglalt revírt az Igazgatóság területén, ami biztató javulást jelent a korábbi évek megtorpanási szakaszához képest. Ez az állomány az egykori maximum kb. 3/4-ét jelenti! A költésbe kezdett 29 pár közül 24 volt sikeres, azaz fióka repült ki belőle.
Külön öröm volt a magas fiókaszám, összességében 82 fiatal madár repült ki a fészekből! Egyetlen fióka volt 2 fészekben, a többiben 2,3,4 és 5 fióka nevelkedett! Szerencsére az utóbbiakból volt a több.
A fiókákat nem produkáló pároknál, a sikertelenség okára nem lehet egyértelmű választ adni, hiszen az időjárás viszonylag szélsőségektől mentes volt a faj számára. Elpusztult fióka nem volt bizonyítható, több esetben voltak záptojások a fészkekben, a költés korai stádiumában elhagyott fészkeket nem ellenőriztük. A fészkek ellenőrzését a nagyfeszültségi hálózaton (MAVIR) dolgozó kollegák végezték, úgy, hogy kellő távolságból lefényképezték azokat instrukcióink alapján. Köszönet nekik ezúton is! Ilyenformán jutottunk a madarak táplálkozását érintő adatokhoz is. Nem meglepő módon a domináns galambfélék mellett seregély és varjúfélék szerepeltek az étlapon. Különlegesség volt, hogy egy fészekaljnál egy vízisikló maradványait is megtaláltuk, ami szokatlan és eddig ismeretlen ennél a fajnál.
A fém költőládák nagy népszerűségnek örvendenek a sólymok körében (fotó: Szitta Tamás)
Nagyon reméljük, hogy a tavalyi év biztató tendenciája nem szakad meg és idén- 2022-ben- újabb egykori, megszűnt költőhelyek töltődnek fel. Csoportunk idén is vállalta, hogy a védelmi munkából kiveszi a részét.
Szitta Tamás
