Ezek a mókusszerű, arasznyi termetű kisrágcsálók előszeretettel telepednek meg a mesterséges odúk menedékében is. Ez a vendégeskedés kora tavasztól késő őszig is tarthat, ilyenkor az odúköltő énekesmadaraknak más fészkelőhelyet kell keresniük maguknak.

 

A pelemegfigyelés ilyen körülmények között nem túl bonyolult feladat – ha az állat az odúban van, a tető felnyitásakor többnyire folytatja a szundikálást vagy védekezésül összegömbölyödik és bozontos farkával próbálja eltakarni magát.

A túra természetesen izgalmasan indult, mivel az első odúban nem volt pele, a másodikban egy korábbi csuszkafészek építőanyagául szolgáló kéregdarabok alá bújt. Láttunk azután "majdnempelét" is – az egyik odúban csak az állat ürüléke volt. Végül az utolsó mesterséges odúban mindenki jól megcsodálhatta a faj egyik képviselőjét, így élményekkel gazdagodva széledhetett szét a csapat.

Na, mi van az odúban? (Fotó: Lendvai Csaba)

Ebben csak az állat ürülékcsomói árulkodtak arról, hogy

az odút egy kisemlős lakja (Fotó: Orbán Zoltán).

Végül aztán magával az állattal is találkozhattunk – 4 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).

Köszönjük az érdeklődők megtisztelő részvételét, reméljük, a következő programunkon ismét találkozunk!

 

Orbán Zoltán