Méhészet és természetvédelem a Tápió-vidéken
2015. december elején megkeresett telefonon az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Pestmegyei Szervezetének elnöke és megkért, hogy tartsak egy előadást januárban a soron következő közgyűlésükön.
Örömmel mondtam igent, mert a méhészek és a természetvédők viszonya kissé "fagyosnak" mondható, nem csak a Tápió-vidéken, hanem mindenütt ahol a gyurgyalag fészkel a térségben. A gyurgyalag (Merops apiaster) latin neve "méhész madár". A gyurgyalag táplálékspecialista, hiszen táplálékának kb. a felét a (Hymenoptera) hártyásszárnyúak teszik ki, (hangya, poszméhek, fürkészdarazsak, rablódarazsak, darazsak) idetartozik a házi méh is. Viszont bizonyítottan egyéb bogár és rovarfajokat is fogyaszt: pl.Coleoptera- futóbogárfajok, nagy finácbogár, kőrisbogár, májusi cserebogár. Diptera- szúnyogfélék, bögölyfélék, tegzesek, bagócslegyek. Hemiptera- félfedelesszárnyúak: kabócák, poloskák. Lepidoptera- lepkék: nappali pávaszem, Atalantalepke, citromlepke, fecskefarkú lepke, boglárkalepkék. Odonata-szitakötők. Orthoptera- szöcskék, tücskök, sáskák.
Normál esetben a gyurgyalag táplálékában a háziméh 4%-5%-ot tesz ki. Természetesen hűvös, esős időben ez az arány megnőhet, mivel hideg időben a táplálékul szolgáló rovarok nem állnak megfelelő mennyiségben a rendelkezésükre. A méhlege-lőkön és a kaptárak környékén viszont ilyenkor is nagy számban vannak háziméhek. Az előadáson bemutatott táplálékvizsgálatot 2011-2013-ban végezték Albertirsa, Pócsmegyer és Nagykarácsony térségében, fiókanevelési időszakban. Az itt bemutatott eredmények bárki számára hozzáférhetőek az MME Ornis Hungarica című tudományos folyóiratában, illetve letölthető a következő linken: http://www.ornis.hu/?download&aid=268&volume_id=20&lang=hun
Az előadás bevezető részében szó esett az "ősi mesterségről", a háziméh és a növények megporzását végző egyéb rovarok ( mint egy 700 rovarfaj!) áldásos tevékenységéről, a " hasznos-káros" szemléletmód elavultságáról, a biológiai sokféleség fenntartásáról és a természetes élőhelyek megőrzéséről. A "Méhek nélkül a Világ" című dokumentum filmben szakemberek mondták el többek között azt is, hogy Európában hazánk áll a második helyen a háziméh kolóniák számában és ez miatt könnyebben terjednek a méheket pusztító betegségek, járványok, mivel egymáshoz közel találhatóak méhészetek. A háziméh legnagyobb ellensége az atka, a vírusok, baktériumok, gombák, vegyszerek. Ezen kívül gyérítő tényezők még a darázsfajok, rablólegyek, pókfajok és a gyurgyalag. Ha megjelenik a kaptárak környékén egy csapat gyurgyalag az látványosabb mint az atka és az említett méhbetegségek, amik együttesen többszörösét teszik ki a méhészeteket érő kártételnek.
A PowerPoint bemutatóban szóba került a gyurgyalag előfordulása, megjelenése, életmódja, táplálkozása, szaporodása, állománynagysága a Tápió-vidéken és nem utolsó sorban a gyurgyalagok távolságtartására ajánlott humánus módszerek. Az előadást kisfilmek bejátszása tette színesebbé. Az előadás végén a kérdésekre igyekeztem válaszolni, a tényeket ismertetni, de ez nem mindenki számára volt elfogadható. Pl. elhangzottak olyan blőd kijelentések, hogy a gyurgyalagok 50 anyaméhet ettek meg 2015-ben egy tápiósági méhészetben, "a gyurgyalagok terjesztik a háziméhek betegségeit", vagy pedig "500 ezer!!! gyurgyalag tartózkodott a virágzó napraforgó tábla felett". Azzal is megvádoltak bennünket, hogy " gyurgyalag farmokat" hozunk létre a térségben, amikor költőhelyeket újítunk fel. Ezek a fészkelőhelyek 30-40 évvel ezelőtt is megvoltak, csak akkor 40%-kal több gyurgyalag élt a területen és jóval kevesebben méhészkedtek.
1985 óta kisérem figyelemmel a gyurgyalagok állományváltozásait a szűkebb Tápió-vidéken(Kóka, Sülysáp, Tápiószecső, Tápióság, Tápióbicske, Szentmártonkáta, Tóalmás) Az eltelt 30 év alatt kb. 40%-kal csökkent a gyurgyalagok fészkelőállománya a térségben. Az utóbbi években számuk stabilizálódott (kb. 120-150 pár az egész Tápió-vidéken, 18 település!) A méhészek megnyugodhatnak, attól nem kell tartaniuk hogy a gyurgyalagok kipusztítják a háziméheket, viszont az atkára, vírusokra, gombabetegségekre, vegyszerhasználatra nagyobb figyelmet fordíthatnának.
Zárszóként elhangzott: annak érdekében, hogy a jövőben is egészséges és elegendő beporzást végző rovar végezze számunkra az ingyenmunkát, párbeszéd szükséges a méhészek, a mezőgazdászok, az erdészek, a természetvédők és a döntéshozók között.
Kertész László
