Nem kellett csalódni ez alkalommal sem, ragadozómadarak, énekesmadarak, vízimadarak szép számmal akadtak. Közülük hazánk 2 legszínesebb madara már az elején megmutatta magát, így mind a szalakótát, mind a gyurgyalagot be tudtuk állítani a teleszkópokba. Mindkét faj nemrégen érkezett meg Afrikából, ahol a telet töltötte.

A bokrokat pásztázva távcsővel tövisszúró gébicset, seregélyeket, kis őrgébicset lehetett felfedezni, míg a fűben leginkább bíbicek mozogtak. A légteret is érdemes volt figyelni, mert kék vércse, kabasólyom, nagy goda, nagy póling, barna kánya, egerészölyv, vörös gém, bakcsó, kis kócsag, gólyatöcs, kanalasgém, fehér gólya, bölömbika, mindhárom fecskefaj és még egy sor más madár haladt el felettünk.

A szél reggel óta igen erősen fújt, így a madárhangokat is sajnálatos módon elvitte, kevesebb mindent hallottunk. Ám a terület egyik jellegzetes madarának olyan erős hangja van, hogy még a néhol viharos szélben is jól hallható volt: ő a sordély. Látszatra nem különösebben csinos, mivel világos barnás tollruhája van, ám az énekére mindenki felfigyel. Sokszor a drótokon, oszlopokon ül, ahonnan a hangjával hirdeti a terület tulajdonosának kilétét.

A nap egyik érdekességét minden bizonnyal a fekete gólyák adták. Részben mert sokan alig látták még ezt a madarat, ám most 3 példány is elvitorlázott a levegőben. Továbbá, nem csak láttuk őt, hanem egészen közel mozgott, körözött, így mindenki megcsodálhatta a fénylő fekete tollazatát.

A túra első fele után sokan elköszöntek, ám voltak akik még további helyszínekre jöttek velünk, melyek már csak kocsival voltak megközelíthetők. Akik velünk tartottak, azok több példány túzokot is szemügyre vehettek, mely egy fokozottan védett, nagytestű –ám röpképes- madárfaj. A túzok -az MME logójában szereplő madár- a természetvédelem féltett kincse, az apaji puszták egyik különlegessége. Vele kapcsolatban egy rendkívüli pillanatnak is részesei lehettünk. Az égen éppen rétisast figyeltünk meg, amikor is a sas elkezdett meredeken lefele zuhanni, majd megtámadott egy túzokot! A túzok azonban látta a veszélyt és szárnyra kelt, nem lett baja.

Aki szerencsés volt láthatott ürgét is, amint az ürege mellett felegyenesedve a mellső két lábával tartott növényt rágcsálta.

A kiránduláson megjelent több mint 50 érdeklődő rengeteg élménnyel térhetett haza, köszönhetően a profi vezetőknek, Berényi Zsombornak, Laposa Dávidnak és Lendvai Csabának.

Írta: Kincses László

A Réce tanösvény előtt röviden meséltünk a területről. (Fotó: Balogh Katalin)

A pusztán meg akadnak vizes élőhelyek. (Fotó: Balogh Katalin)

A bemutatott élőhely egykor halastóként üzemelt. (Fotó: Balogh Katalin)

Találtunk egy tőkés réce fészekaljat is a túra során. (Fotó: Balogh Katalin)

Az apaji út mellett is sok érdekes fajt láttunk. (Fotó: Balogh Katalin)

Például egy tojó barna rétihéját (Fotó: Mecseki Attila)

A puszta ritka fészkelője a fehérszárnyú szerkő. (Fotó: Mecseki Attila)

Több fekete gólyát sikerült közelről megfigyelnünk. (Fotó: Mecseki Attila)

A kanalasgém pár éve költ is Apajon. (Fotó: Mecseki Attila)

A puszta ékköve: a szalakóta. (Fotó: Mecseki Attila)

Tövisszúró gébics (Fotó: Mecseki Attila)