2015. december 8.

Előadó:  Dr. Hadarics Tibor (állatorvos, zoológus)

Dr. Hadarics Tibor előadása (Fotó: Mogyorósi S.)

Madarászkalandok Dél-Afrikában

2014 novemberében háromhetes madarász kirándulást tettünk a Dél-afrikai Köztársaság keleti részében. A madarak mellett természetesen az afrikai vadvilág ismert és kevésbé ismert képviselői is elkápráztattak minket. Az utazás nagyobbik részében a majdnem húszezer négyzetkilométer nagyságú, 1898-ban Paul Kruger által alapított, majd többször bővített, méltán világhírű Kruger Nemzeti Parkot jártuk végig. A nemzeti park profi módon "kiépített" turizmusa, kiváló úthálózata, minden igényt kielégítő szálláslehetőségei és - nem utolsósorban - lenyűgöző vadvilága minden ide látogatót magával ragad. Velünk sem történt ez másként.

Ha már Dél-Afrikában voltunk, "leugrottunk" az Indiai-óceán partjára is, és látogatást tettünk az ország egy magasan fekvő füves fennsíkján is, ahol számos endemikus madárfaj él. A közhiedelemmel ellentétben az ország biztonságos, a szolgáltatások európai színvonalúak, a szállások és más szolgáltatások az interneten egyszerűen foglalhatók, ráadásul a szűkebb költségvetéssel tervezők számára is számtalan lehetőséget kínál, így aki az afrikai élővilággal szeretne közelebbről megismerkedni, annak kiváló úti cél lehet.

2015. november 3.

Előadó:  Homor Péter (biológus, könyvtáros)

Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron

Homor Péter előadása (Fotó: Mogyorósi S.)

Ej mi a kő!? Öt érdekesség a madarak világából

Milyen meglepetéseket tartogat az őslénykutatás a madarak kihalt rokonaival kapcsolatban? Hogyan látnak a madarak? Mit árul el a madár testbeszéd? Befolyásolhatják-e külső körülmények a madárfiókák nemét? Milyen előnyökkel rendelkezik egy fiatal hím, ha tollazata a tojókéhoz hasonló? Öt kérdés, amelyekre választ az utóbbi években napvilágot látott, madarakkal kapcsolatos tudományos felfedezések adnak. Az igazat megvallva azonban már a feltett kérdések egy része is szokatlanul hangzik. Az előadás célja rámutatni arra, hogy az olyan ismert élőlények, mint a madarak életének kutatása is szolgálhat hihetetlennek tűnő eredményekkel, és akár a róluk korábban kialakult képet is felülírhatják.

2015. szeptember 29.

Előadók:  Mészáros Krisztina (agrármérnök, oktatási szakreferens) és
Fazekas Krisztina (természetvédelmi mérnök, oktatási szakreferens)

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, Sarród

Mészáros Krisztina és Fazekas Krisztina előadása (Fotó: Mogyorósi S.) 

Környezeti nevelés védett területeken

Hogyan hozzuk közelebb a gyermekekhez a természetet? Láss, érezz, ismerj meg többet a természetből! Mi a célunk ezzel? A különálló tantárgyi ismeretekből hogyan válik kerekké a világ? "Ember és természet" a környezeti nevelés szemszögéből. Az előadás betekintést adott a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti nevelési Osztályának infrastruktúrájába, munkájába, a környezeti nevelési módszerekbe és közösen elgondolkodhattunk a kívánt jövőről.

2015. május 5.

Előadó:  Dr. Kalmár Sándor (biológus, egyetemi docens)

Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron

Dr. Kalmár Sándor előadása (Fotó: Mogyorósi S.) 

Természetfilm készítés drón-kamerával 

Az utóbbi években rohamosan fejlődő multikopterek (ismertebb nevükön: drónok) egyre népszerűbbé váltak a légifelvételek (álló és mozgóképek) készítése kapcsán is. A technikai lehetőségek fejlődésével párhuzamosan azonban folyamatosan nőttek a szakmai elvárások a felvételek minőségét, megvalósítási környezetét illetően. A természetfilmek készítése során a légifelvételek kimeríthetetlen alkotói szabadságot jelentenek a rendezőknek, ugyanakkor komoly kihívás elé állítják a pilótát és az operatőrt. Az előadás során bemutatták egy 2014-ben forgatott hazai természetfilm készítésének nehézségeit, kihívásait: a technikai és gyakorlati fejlődés egyes állomásait. Az előadás végén a 25 perces kisfilmet is megtekinthették az érdeklődők.

2015. április 7.

Előadó:  Pellinger Attila erdőmérnök, zoológus,

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

Pellinger Attila előadása (Fotó: Soproni J.) 

Új utakon: a madárvonulás kutatása modern eszközökkel

A vonuló madarak útvonalai máig nagyrészt feltáratlanok. A mérsékelt égövet keresztül-kasul szabdaló vonulási endszerek az elmúlt száz esztendő során kirajzolódtak a madárgyűrűzés módszereivel, de a mikroelektronika eszközeivel tovább finomíthatók az ismeretek. Az elmúlt években terjedtek el ezek a speciális holmik, a velük szerzett új eredményekkel ismerkedhettünk meg.

---

2015. február 10.

Előadó:  Homor Péter biológus, könyvtáros,

Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron 

Homor Péter előadása (Fotó: Mogyorósi S.)

A madarak családfája

Az előadás célja a madarak nagyobb csoportjainak (a rendeknek) leszármazási viszonyait tükröző rendszertan bemutatása. A fajok biológiai sokfélesége, a díszes tollazat és a repülés képessége mindannyiunk fantáziáját megragadja, nem véletlen, hogy a biológusok körében is népszerű, sokat tanulmányozott állatcsoport. A több mint tízezer fajt számláló madarak osztályán belül a rokonsági viszonyok mégis erősen vitatottak. Az elmúlt negyed század során azonban születtek olyan eredmények, amelyekben egyetértés mutatkozik a kutatók között. Ezek főleg azoknak a madárrendek azonosítását jelentik, amelyek legkorábban különültek el a madarak evolúciója során, így a többi madárcsoport távolabbi rokonai. Az előadás emellett röviden kitért az élővilág rendszerezésének általános elveire és arra is, milyen meglepetésekkel szolgálhat, ha tovább vájkálunk a madarak több mint 60 millió évet felölelő múltjában.