Már a túra elején két nagyobb darucsapatot figyeltünk meg, melyek közül az egyik csapat felettünk kezdett el termikelni, mielőtt tovább folytatták útjukat nyugat felé. Miközben a darucsapatokat figyeltük egy fiatal rétisas is előttünk élvezte az őszi nap sugarai által felszálló meleg levegőt, de sajnos kisvártatva két vetési varjú elüldözte.

Amikor a ludak megérkeztek (Fotó: Berényi Zsombor)

Látkép a toronyból (Fotó: Berényi Zsombor)

Darvak több csapatát láthattuk (Fotó: Mecseki Attila)

Az öreg vándorsólyom most is ott ült a megszokott helyén, az egyik nagyfeszültségű tartóoszlopon kihelyezett költőtálca mellett. Már évek óta a területen tartózkodó madarat sokunk örömére most is nagyon jól meg lehetett figyelni.

A vándorsólyom kedvenc pihenő helyén (Fotó: Mecseki Attila)

A Velencei-tó és környéke az egyik legnagyobb vadlúd- és vízimadár pihenőhely a Dunántúlon. A hozzánk télire érkező vízimadarak közül  több száz kanalas- és fütyülő récét, és mintegy 6-8000 példány, elsősorban nagy lilikből, és kevés nyári lúdból álló lúdcsapatot láttunk a természetvédelmi szempontból igen jelentős vizes élőhelyen. A várva várt, ritka vörösnyakú ludat is sikerült megfigyelni, amelyből egyszerre összesen tíz példányt láttunk együtt, de feltehetően ennél is több madár lehetett a több ezer nagy lilik között.

Átrepülő kárókatona (Fotó: Mecseki Attila)

Nagy lilik csapat (Fotó: Mecseki Attila)

Fiatal rétisas (Fotó: Mecseki Attila)

A túra legvégén két érdekesség is előkerült még azok számára, akik végig velünk maradtak. Horváth Gábor madarásztársunk egy fiatal szirti sast pillantott meg, nem sokkal ezelőtt pedig egy öreg pásztorgémet talált Laposa Dávid az állatokkal legeltetett élőhelyrekonstrukciós területen. Az utóbbi fajt az elmúlt években egyre több helyen figyelték meg országszerte, sőt már költését is bizonyították.

A madárfajokban és élményekben igen gazdag túrát tovább színesítette, hogy a vasútállomás fele egy 18 példány vörösnyakú ludakból álló tiszta csapatot pillantottunk meg, amelyek éppen a Fertőre repültek be pihenni.

A túra során Fenyvesi László madárgyűrűzési munkájába is bepillantást nyerhettünk Számos ritkán megfigyelhető énekesmadarat mutatott nekünk, többek között barkóscinegéket, sárgafejű királykákat, süvöltőt láthattunk, valamint egy fiatal vörös vércsét is megfogott a réceháló, így olyan fajokat is láttunk és engedhettünk el, amelyek felejthetetlen élményekkel gazdagították a túránkat.

Barkóscinege (Fotó: Berényi Zsombor)

Gyűrűzött vörös vércse (Fotó: Berényi Zsombor)

Ezúton is köszönjük a madarászásban és teleszkópozásban nyújtott segítséget Juhász Imrének, Laposa Dávidnak és Horváth Gábornak, valamint  a ritka madárfajok testközelből való bemutatását Fenyvesi Lászlónak a madárgyűrűzés során!

Szöveg: Berényi Zsombor