A reggeli 3-4 fokos hűvös időjárás ellenére mintegy hatvanan tartottak velünk. A célunk az volt, hogy a tavaszi vonulás jellemzőbb képviselőit be tudjuk mutatni az érdeklődőknek. Az időjárás kegyes volt hozzánk, hiszen napsütés és enyhe szellő jellemezte a nap nagyobbik felét, ami a madármozgásnak kedvezett.

Az első madár a vonatsínek mellett éneklő zöldike volt, aki nem zavartatta magát a sok szemlélődő hatására sem, folyamatosan énekelt és ismételgette a jellegzetes zsírozását is. Alig pár méter haladást követően egy fekete gólya is szem elé került, ahogy a levegőben körözött. A halastavak mentén ő rendszeresen felbukkan, ám mindannyiunk számára örömteli volt a látványa.

Tovább haladva egy fülemüle is megszólalt! Valószínűleg alig pár napja érkezhetett meg Afrikából és bár az éneke még nem volt olyan kitartó, mint április végén lesz majd, azért mindannyian szívesen elidőztünk pár percet az énekében gyönyörködve.

Az erdős rész mentén haladva a csilpcsalpfüzike, vörösbegy és a barátposzáta éneke zengett körülöttünk. Ám kis fakopáncs, csicsörke, erdei pinty, ökörszem, seregély, őszapó, széncinege is akadt szép számmal.

A tórendszerhez tartozó kisebb felületű teleltető „kazetták” némelyike vízmentes volt, azaz még leeresztett állapotban találtuk és emellett látszólag madármentesnek tűnt. Ám a madarászok tudják, hogy ami első pillanatra üresnek tetszik, az több partimadarat is rejthet valójában. Most sem lett másképpen, így teleszkóp elé került több példány kis lile, egy példány sárszalonka valamint réti cankó is.

A vizet elérve a „kötelező” fajok is tiszteletüket tették, így láttunk barna rétihéját, tőkés récét, bütykös hattyút, egerészölyvet, szürke gémet, kanalasgémet, bakcsót, nagy kócsagot. A nádas mentén haladva több hangot is sikerült azonosítani, akiknek ugyan a tulajdonosát nem lehetett látni, ám a hang elárulta őket, így jelen volt a kis vízicsibe, guvat, cserregő nádiposzáta, nádirigó, bölömbika, nádi tücsökmadár, vízityúk és rengeteg vöröshasú unka.

Az egyik gáton elköltöttük az ebédünket is és hogy az élmény teljes legyen sokan egy rövidke napozást is beiktattak ekkor. Figyelni ekkor is érdemes volt azonban, hiszen szerencsénkre egy fekete harkály is elrepült felettünk, illetve egy másik fekete madarat is megfigyelhettünk, ez utóbbi a holló volt. És hogy a fekete „sor” teljesebb legyen, szem elé került a fekete rigó, a szárcsa és a kárókatona is. Ez utóbbinak a kisebbik faja a kis kárókatona is tiszteletét tette a csapatunk előtt. Külön élményt nyújtott, hogy a nagyobbik rokon egy karóra ült és a kis kárókatona egy szomszédos karóra telepedett -mintha csak a kedvünkre tennének- bemutatva mekkora is a méretbeli különbség a 2 faj között.

Récefélékből nem kevesebb mint hét fajt láttunk: tőkés réce, böjti réce, barátréce, kanalas réce, csörgő réce, kendermagos réce, cigányréce,

Sokan közülünk a legjobban a gólyatöcsöknek örültek, akiket tökéletes fényviszonyok között, egészen közelről figyelhettünk meg, ahogy a sekélyesben mozognak. Furcsa testfelépítésük miatt többek kedvence ez a madárfaj, melyben talán az is „segíti” őt, hogy a magyar nép kedves madarára, a gólyára hasonlít.

A tavaszi időszak egyik legnagyszerűbb látnivalója víz mellett a búbos vöcskök násztánca. Ennek kisebb részleteit ez alkalommal is megtekinthettük, ám a teljes repertoárt nem mutatták be a csoportunknak.

Más tavaszi fajok is előkerültek a túra során: molnárfecske, füsti fecske, kakukk, búbos banka.

Összességében kiválóan sikerült a program és mindenki rengeteg madarászélménnyel térhetett haza az MME kirándulásáról. Más alkalommal is fogunk ide túrát szervezni, ám fontos megjegyezni, hogy a terület egyénileg nem látogatható!

Várunk mindenkit szeretettel a „Fülemülék éjszakája” programunkon május 3-án. Részletekről a honlapunkon és a Facebook oldalunkon lehet majd tájékozódni.

Kincses László

Rövid séta után megérkeztünk a tavakhoz. (Fotó: Balogh Katalin)

A vasútállomás mellett nagy elánnal énekelt egy zöldike. (Fotó: Mecseki Attila)

A tavaknál egy szürke gém pihent a zsilipen. (Fotó: Mecseki Attila)

A leeresztett tómederben többek között réti cankókat láttunk. (Fotó: Mecseki Attila)

Csapatunk hosszasan elidőzött a kis tavaknál. (Fotó: Balogh Katalin)

Kincses László mesélt a megfigyelt madarakról.  (Fotó: Balogh Katalin)

A középső tavon mozogtak a kanalas récék…(Fotó: Mecseki Attila)

… és a gólyatöcsök. (Fotó: Mecseki Attila)

Nem csak a madarakat figyeltük azért. Ez egy zöld gyík. (Fotó: Balogh Katalin)

Három alkalommal sikerült látnunk fekete gólyát. (Fotó: Mecseki Attila)

Az utolsó tó mellett egy magaslesre is fel lehetett menni. (Fotó: Balogh Katalin)

Gyakori fajnak bizonyult az egerészölyv. (Fotó: Mecseki Attila)

A halastavak után a közeli ürgés tanösvényt is meglátogattuk. (Fotó: Balogh Katalin)

A nemrég elkészült táblákon a természetvédelem különféle aspektusairól tájékozódhattunk. (Fotó: Balogh Katalin)