A fészekkamerázás másik fontos célja a kerecsensólyom bemutatása, hiszen ezeket a madarakat általában kevesen ismerik, és még kevesebben találkoznak velük a természetben. Utóbbi nem meglepő, hiszen – bár a faj állománya enyhén növekszik hazánkban – a magyar állomány alig több, mint kétszáz párt számlál.

A kamerák és tartozékaik felrakása még március elején történt. A madarak a szerelés időszakában a közeli oszlopok egyikéről figyeltek. Először március 8-án jelent meg a kamera képén az első madár, a hím, majd következő nap a tojó is, amely röviddel ezután lerakta első tojását és jelenleg már 5-ön ül, ami ennél a fajnál a maximumot jelenti.

Kerecsensólyom pár (Fotó: Bagyura János).

A fészekkamerázás csak az egyik eleme a második LIFE programnak. Emellett olyan gyakorlati természetvédelmi célokat szolgál, mint például a veszélyes középfeszültségű oszlopok szigetelése, fészekládák kihelyezése a más sólyomfélékhez hasonlóan fészket nem építő kerecsensólymok számára, természetvédelmi tudatformálás, a mezőgazdasági támogatások „kerecsenbaráttá” alakítása vagy éppen javaslat kidolgozása a szélerőművek és a kerecsensólymok közötti „konfliktus” megoldására.

Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom világállományát 6-12 ezerre teszi a BirdLife legfrissebb becslése, de a Kárpát-medencén kívül mindenütt csökken a faj állománya. A probléma súlyát jelzi, hogy az elmúlt fél évben két nemzetközi természetvédelmi listán (a Bonni Egyezmény és az IUCN listáin) is magasabb védelmi kategóriába került a faj. Hazánkban 1980-ban mindössze harminc párra becsülték az állományt, és az intenzív védelmi munka eredményeképpen állt meg a csökkenés, és emelkedett párok száma a mai szintre. Az alapvetően nyílt, füves tájak, sztyeppek, mezőgazdasági területek madaraként ismert kerecsensólyom elterjedési területének nyugati határa a Kárpát-medence. Számára Közép-Európában hazánkban találhatók a legmegfelelőbb élőhelyek, így ez az alig több mint kétszáz pár a régió legerősebb, és Európa – Ukrajna után – második legerősebb állománya. Megőrzésük az utókor számára ezért elsősorban Magyarország feladata, aminek eddig példamutatóan eleget tett. Az Európai Unió támogatásával 2006-ban indult első, majd a 2010-ben indult második nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program az 1980-ban kezdődött védelmi munkának a folytatása. Az első programban magyar és szlovák, a másodikban pedig magyar, szlovák, romániai és bolgár állami, magán és civil szervezetek vettek, vesznek részt.

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

Prommer Mátyás, Szász Péter
A fenti kis képen kerecsensólyom látható
(Fotó: Bagyura János)