Az Észak-Mianmarban talált, a kréta korból származó lelet egy madárszerű koponya, amelyet egy 99 millió éves borostyán kőzetbe zárva találtak. A rangos Nature című folyóiratban közölt cikk szerint a mindössze 14 mm hosszú koponyával rendelkező dinoszaurusz nagyjából akkora lehetett, mint a jelenleg ismert legkisebb madár, a Kubában honos méhkolibri (Mellisuga helenae).

A borostyánkőzetbe zárt őskövület (Fotó: Lida Xing)

Ez a lenyűgöző lelet rávilágíthat arra, hogy hogyan fejlődtek ki a – legtöbbször nagytermetű - dinoszauruszokból ezek az apró madarak. Míg a legkisebb dinoszauruszok, mint például a madárszerű Microraptor, több száz gramm tömegűek voltak, addig a méhkolibri (Mellisuga helenae) mindössze 2 g-ot nyom.

"Az ilyen kis testméretű állatoknak különleges kihívásokkal kell szembenézniük. Például, az összes érzékszervüknek bele kell férnie egy igen kicsi koponyába, illetve állandó testhőmérsékletet kell fenntartaniuk." - mondta professzor Jingmai O'Connor, a pekingi székhelyű Kínai Tudományos Akadémia kutatója.

Úgy tűnik, hogy az Oculudentavis khaungraae-nak elnevezett új faj szokatlan módon kezelte ezeket a kihívásokat. Az egyik ilyen érdekesség, amely meglepte a kutatókat, az állat szemének szerkezete.


A madarak szemét egy kör alakú csontlemez, az úgynevezett szklerotikus gyűrű veszi körül, és tartja mereven. A legtöbb madár esetében az ezt felépítő csontok (scleral ossicle) szögletesek, az Oculudentavis esetében azonban oválisak, ami csupán néhány ma élő gyík fajra jellemző. Az Oculudentavis szemét körülvevő csontlemez a baglyokéhoz hasonlóan tölcsér alakú lehetett, amely felépítés kivételes látást feltételez.

A baglyokkal ellentétben azonban a most felfedezett dinoszaurusz szeme nem előre, hanem oldalra nézett, és a szemgyűrűt alkotó csontocskák közepén elhelyezkedő nyílás szűk volt, ami miatt a szembe csak kis mennyiségű fény juthatott be. Ez határozott bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az Oculudentavis nappali életmódot folytatott.

Az őslény szeme nagy valószínűséggel annyira kidülledt az arc síkjából, ami egyetlen ismert állathoz sem hasonlítható, így nehéz megérteni, hogy pontosan hogyan is működött ez az érzékszerv.

Az Oculudentavis koponyájáról készült CT felvétel (Fotó: Li Gang)

"Ez a legfurcsább őskori lelet, amelyet valaha is szerencsém volt tanulmányozni" - magyarázta O'Connor professzor. "Nagyon érdekes látni, ahogy a természetes szelekció ilyen bizarr formákat produkál. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ez az őskövület 99 millió év elteltével is megmaradt."

Mivel a felfedezett őslénynek csak a koponyája maradt fenn, ezért a madarakkal való rokonsága nem teljesen tisztázott. A koponya egyes jellemzői olyanok, mint a dinoszauruszoké, míg más tulajdonságai a fejlett madarakéhoz hasonlítanak. A kutatók szerint az új őslény figyelemre méltó jellegei vagy az apró testméret korlátai vagy egy különleges életmódhoz való alkalmazkodás miatt alakultak ki.

A dinoszaurusz állkapcsában meglepően sok fogat fedeztek fel. Ez arra utalhat, hogy apró mérete ellenére az Oculudentavis ragadozó életmódot folytatott és rovarokkal táplálkozott. A koponyával együtt valamennyi lágyszövet, nevezetesen az állat nyelvének maradványai is fennmaradtak. Ez lehetőséget teremt a kutatóknak arra, hogy részletesebben megismerjék az állat biológiáját.

Az Oculudentavisnak meglepően sok foga volt, ezért apró termete ellenére,

valószínűleg ragadozó életmódot folytatott (illusztráció: Han Zhixin)

A lelet rávilágít arra is, hogy a borostyánok olyan őskövületek fennmaradását teszik lehetővé, amelyeket az utókor máskülönben nem ismerhetne meg.

A cikk társszerzője, Dr. Luis Chiappe, a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum munkatársa elmondta: "Szerencsések vagyunk, hogy ezt az apró lényt a borostyán kőzet megőrizte, mivel az ilyen kicsi, törékeny állatok őskövületei igazi ritkaságnak számítanak a paleontológia világában. Ez a felfedezés azért is izgalmas, mert betekintést enged trópusi esőerdőben, a dinoszauruszok korában élő kistestű állatok életébe."

A kutatók szerint a lelet megkerülési helyének is köze lehet a miniatürizálódás (testméret csökkenés) folyamatához. Az elszigeteltséget gyakran kötik össze a kisebb testmérettel, így a legtöbb jellegzetes példa szigeteken élő fajokat említ. Érdekes módon a mianmari borostyán is feltehetően egy ősi szigetíven alakult ki.

Egy rövid, angol nyelvű összefoglaló videó a felfedezésről: 
https://www.youtube.com/watch?v=h3xABEpxNfY&feature=emb_logo

A fordítás az alábbi cikk alapján készült: Smallest dinosaur found 'trapped in amber'. Írta: Paul Rincon, tudományos szerkesztő, BBC News