A Magyarországon őshonos borostyán (Hedera helix) nyár végétől késő őszig virágzik, táplálkozóhelyet nyújtva méhek, lepkék és rengeteg más ízeltlábú számára. Örökzöld kúszónövényként egész évben búvóhelyül is szolgál a madaraknak, télen pedig előszeretettel csipegetik termését. Ha tartunk tőle, hogy a vakolatot vagy a fát megterheli, futtathatjuk rácsra, kialakíthatunk akár borostyánlugast is a kertben. Virágos hajtásai felállók, ezeken - a csak leveleket viselő kúszó hajtáson megszokott "borostyánlevéltől" eltérően - tagolatlan, rombuszalakú levelek fejlődnek. Érdekesség, hogy amennyiben egy virágos hajtást levágunk és meggyökereztetünk, abból bokor nevelhető, amelyen sosem képződnek kúszó hajtások.

A nálunk őshonos borostyánt laza virágzatáról és kúszó hajtásain a 3-5 tagú, hosszú csúcsú leveleiről ismerhetjük fel (Fotók: Bottlik Gábor)

Vigyázzunk azonban arra, hogy lehetőleg őshonos növényeket telepítsünk kertünkbe! Az idegenhonos vagy nemesített változatok ugyanis kivadulva akár komoly természetvédelmi problémát is okozhatnak. Néhány évvel ezelőtt egy magyar kutatókból álló csapat leírt egy új borostyánfajt Magyarországon, ami sajnos már nagyon elterjedt. E faj virágzó hajtásai láthatók a cikk borítóképén is. Érdemes megfigyelni széles leveleit és tömött virágzatát! A vonatkozó tudományos közlemények az alábbi linkekre kattintva érhetők el:

http://publication.nhmus.hu/studbot/cikkreszletes.php?idhoz=7498

https://www.researchgate.net/publication/344349074_Taxonomic_evaluation_of_Hedera_crebrescens_A_Potentially_Invasive_Ivy_in_Central_Europe

Írta: Dr. Benedek Veronika