Áramütés, vezetéknek repülés
Magyarországon az elektromos áram az erőművekből történő nagyfeszültségű villamosenergia-szállítást követően villamosenergia-elosztó hálózaton jut el a szolgáltatón keresztül a fogyasztókhoz.
A légvezetékek fontos elemei az oszlopok, amelyeknek több típusát különböztetjük meg. A leggyakoribb típus az egyszerű tartóoszlop, de vannak például feszítő-, kapcsolóoszlopok és oszloptranszformátorok is. A szabadlégvezetékek kétféle módon okozhatják a madarak pusztulását. Az egyik esetben a nagyobb testű madarak (túzok, daru) nekirepülnek a vezetéknek, és az ütközés következtében sérülnek, elpusztulnak.
A másik esetben áramütés érheti őket. Sok madárfaj előszeretettel használja pihenőként, kiülőként a szabadlégvezetékek oszlopait. Minden olyan oszlop, amelyen egy madár egyidejűleg érinthet két szigeteletlen légvezetéket vagy egy légvezetéket és egy földelt oszlopelemet, halálos veszélyt jelent a számára. Az áramütés veszélye elsősorban a nagyobb testű madarakat érinti, amelyeknek elég nagy a szárnyfesztávjuk, hogy egyidejűleg hozzáérjenek szárnyukkal, fejükkel vagy lábukkal a veszélyes vezetékekhez és oszlopelemekhez.
Lakott területen a fehér gólyák vannak leginkább kitéve az áramütés veszélyének, hiszen napjainkban nagyrészt a kisfeszültségű hálózat oszlopain építik fészkeiket. A problémát a kereszttartó, valamint a veszélyes oszlopok vezetékeinek szigetelésével, illetve a szabadvezetékek földkábellel történő kiváltásával lehet megoldani. Amennyiben egy gólyafészek különösen veszélyes, nehezen szigetelhető oszlopszerkezet mellett található, meg kell próbálni áttelepíteni távolabbi oszlopra. A problémát a területileg illetékes áramszolgáltató és nemzeti park szakembereivel együttműködve kell megoldani. Az áramszolgáltató bevonása azért nélkülözhetetlen, mert ők fogják elvégezni a munkát, értesíteniük kell a lakosságot a munkavégzés alatti áramszünetről, továbbá az általuk üzemeltetett rendszert érinti a probléma és annak megoldása is. Mivel a fehér gólya természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért a fészkek magasítóra történő áthelyezésére az illetékes megyei kormányhivatal környezet- és természetvédelmi főosztálya adhat csak engedélyt. Minden meglévő gólyafészekre igaz ez, a kéményeken épültekre is. A folyamatot időben kell elindítani, felkészülve arra, hogy csak pár hónap múlva érkezik meg az engedély. Úgy kell ütemezni a munkát, hogy a fészekáthelyezés október és március között történjen meg. Amennyiben vészhelyzet alakul ki, például költési időszakban egy viharban leesik, megrongálódik a gólyafészek, akkor az áramszolgáltatóval együttműködve azonnal el lehet végezni a munkát.
Veszélyes gólyafészek
Gólyafészek magasító
Nem kell engedélyt kérni, ha üres fészektartót rakunk ki oszlopokra olyan területen, ahol a gólyák megtelepedésében bízunk. Villanyoszlopra (a területileg illetékes áramszolgáltatóval együttműködve) vagy szabadon álló oszlopra, kéményre bármikor kihelyezhetünk gólyafészek-magasítót, ha ott remény van gólyapár fészkelésére. Kihelyezés előtt készítsünk egy műfészket, például vesszőből fonva, és erősítsük ezt a gólyafészekkosár fémszerkezetére. A fészek látványa a gólyákat megtelepedésre ösztönzi.