Nemzetközi összefogással a veszélyeztetett vonuló madarakért
Az állományadatok és kutatási eredmények alapján a vonuló madarak, ezen belül is a hosszú távú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai populációja az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutat. Ennek hátteré-ben több kiváltó ok szerepel: az élőhelyvesztés és az élőhelyek átalakítása, a mezőgazdasági ter-melés intenzívebbé válása, a klímaváltozás és a közvetlen emberi zavarás.  Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struk-túra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség. Ebben a folyamatban a helyi közösségek, az alulról szerveződő civil kezdeményezések és az egyes ember szerepe kiemelkedően fontos. Egyrészt elindíthatják, megkövetelhetik a változáso-kat, másrészt környezettudatos magatartással, a természetkímélő mezőgazdasági módszerek és a mindennapi madárvédelmi eszközök alkalmazásával személyes példát mutathatnak. A környezet állapotáért aggódó és tenni akaró emberek nemzeti és nemzetközi szintű összefogásának fontos-ságát, az ebben rejlő erőt és lehetőségeket felismerve a BirdLife International idén márciusban indította el a vonuló madarak védelmére felhívó „Born to travel” Flyways kampányát. Ehhez a BirdLife partner MME is csatlakozott, az elkövetkező években fokozott figyelmet fordítunk a globális klímaváltozás, az élőhely átalakítások, és a madarak közvetlen zavarása jelentette prob-lémáknak a társadalom lehető legszélesebb köreit megszólító kommunikációjára, és az embereket megmozgató akciók és tevékenységi formák kidolgozására, megvalósítására. 

Együtt a fecskékkel – együtt a fecskékért!
A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj*: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecs-ke hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikáiban vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze. A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélső-ségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják, és mivel úgy tűnik, hogy a klímaváltozás hatására a megszokottól eltérő időjárási jelenségek gyakoribbá válnak, az érintett fajok állományai egyre kevéssé tudják kiheverni ezeket a negatív hatásokat. A csökkenő tendenciát erősíti, hogy az európai és magyar költőterületeik környezeti viszonyai jelentősen átalakultak, kedvezőtlenebbé váltak számukra az elmúl évtizedekben:

• Füsti fecske
  - jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások,  mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építi;
  - a faj erősen kötődik az állattatáshoz;
  - csökkenő állattartás – kevesebb táplálék a fióka nevelési időszakban – miatt elnépte-lenedő kolóniák;
  - közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési és táplálék problémák.
• Molnárfecske
  - jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott sárfészkeit kevéssé  vidékies környezetben, akár nagyvárosok panelházainak esőtől védett részeire építi;
  - sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a leginkább városiasodott fecs-ke fajunk;
  - sár fészeképítőanyag-gyűjtési problémák a városok túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
  - fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
  - fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
  - közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési, és táplálék problémák;
  - nincsenek adatok a pontos telelési területről.
• Partifecske
  - maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti;
  - telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is;
  - csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
  - jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
  - egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési és táplálék problémák;
  - a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
  - nincsenek adatok a pontos telelési területről.

A fecskék tavaly őszi vonulási időszakában a hirtelen jött hűvös, csapadékos idő miatt bekövet-kező országos, majd az afrikai telelő területek szélsőséges időjárása okozta újabb fecskepusztulá-sok olyan szintet értek el, hogy tavasz óta a magyar lakosság az országszerte üresen maradó ren-geteg fészek láttán folyamatosan hiányolja a fecskéket. A bejelentések, illetve a több évtizedet átfogó adataink elemzése nemcsak a költőállomány csökkenésére figyelmeztetnek, de felvetik annak fontosságát is, hogy mindhárom fajról pontosabb országos költési adatokra, illetve mind szélesebb körben alkalmazott gyakorlati fecskevédelmi módszerekre van szükség. Ezért az MME hosszú távú fecskevédelmi programot indít 2010-től. A fecskevédelmi program bevezetése, társadalmi szintű ismertségének növelése és kommunikációjának sikere érdekében az MME a 2010. év madaraiul a fecskéket választotta az alábbi tevékenységi és akció tartalommal:

• Gyakorlati fecskevédelmi eszközök és módszerek társadalmi szintű elterjesztése.
• Fecske honlap országos on-line fecske adatbázissal és fészektelep webkamerákkal.
• Geolokátoros vonuláskutatás.
• Fecskékhez kapcsolódó közösségi programok, rendezvények.
• Programbemutató és népszerűsítő kampány.

* A sarlósfecske valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet (sarlósfecske alakúak rendje) alkot, és állománya stabil-emelkedő tendenciát mutat.